Körkép: a magyar jogász és államtudományi képzés napjainkban

2018. szeptember 20. 16:04

A jog fontos eleme a mindennapjainknak, akár érzékeljük ezt, akár nem. Ezért is kell, hogy kiemelt figyelmet kapjanak a jövő jogászai, akik a magyar jogot alkalmazzák, alakítják majd. Most róluk, az őket képző egyetemekről és a velük szemben támasztott elvárásokról, továbbá az országban egyedülálló államtudományi képzésről tájékozódhat az olvasó röviden.

Kevés hely, ami soknak tűnik

Magyarországon jelenleg hat város nyolc egyetemén folyik jogászképzés. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE). Ezenkívül a Pécsi (PTE) és Szegedi (SZTE) Tudományegyetem, a Debreceni (DE) és a Miskolci (ME) Egyetem, valamint Győrött a Széchenyi István Egyetem (SZE) büszkélkedhet azzal, hogy a jövő jogászai nevelkednek falaik között.
 
Ezek alapján azt hihetnénk, hogy pár éven belül elárasztják Magyarországot az okleveles jogászok és ez alapvetően nem is feltétlenül tévhit. Ennek ellenére azonban elmondható, hogy a jogász szakra nehéz bekerülni, különösen állami ösztöndíjas formában. A 2017-es évben ez összesen 261 embernek sikerült, 2018-ban ennek ellenére 2535-en mérettették meg magukat, ebből 1366 fő nyert felvételt támogatott vagy önköltséges finanszírozásban. A legnagyobb nehézség az ösztöndíjra aspirálók számára az előre meghúzott minimum ponthatár: 460 pont az elérhető 500-ból. Aki ez alatt teljesít, az akkor sem lehet ösztöndíjas, ha egyébként lenne fennmaradó hely. Az már külön érdekesség, hogy a kevesebb állam által támogatott hellyel rendelkező karok rendre magasabb ponthatárokat húznak a túljelentkezés miatt.
 
Állami ösztöndíj és önköltség

Budapesten mindhárom egyetem indít mindkét képzési formában évfolyamot. Az ELTE tudja a legtöbb helyet garantálni a leendő hallgatók számára, második a Pázmány, végül a legkevesebb hellyel a Károli rendelkezik. Önköltséges képzés esetén az ELTE a legdrágább (300.000 forint/ félév, míg a Károli a legolcsóbb 245.000 forint/ félév). A PTE és a SZTE közül az utóbbi rendelkezik több hellyel, azonban 10.000 forinttal drágábban, 250.000 forintért indítja önköltséges képzését. A DE, a ME és a SZE közül messze Debrecenben tudják fogadni a legtöbb joghallgatót, míg Miskolcon és Győrött ugyanannyi szabad hellyel rendelkeznek. A három egyetem közül viszont a debreceni a legdrágább a maga 250.000 forint/féléves tandíjával, míg a legolcsóbb a Miskolci Egyetem, amely 225.000 forintot számol fel félévenként.
 
Kilátások diploma után

A felvi.hu-n elérhető legfrissebb kimutatások szerint jogász szakon évente körülbelül 1400-1700 fő végez. A végzettek 68 százaléka nő, 32 százaléka pedig férfi. Diplomázás után a jelentős többség, a végzettek 70 százaléka kezd dolgozni, további 8 százalék pedig munka mellett folytatja a tanulmányait is. A végzettek 2 százaléka pedig csak tanulmányait folytatja. A fennmaradó 20 százalék vagy állást keres (3%) vagy egyéb elfoglaltságait intézi (17%). A munkavállalók 91 százaléka végez diplomás munkát, az átlagkereset pedig 265 481 forint. 

Informatívan a szakról

A jogász szakon a várható képzési idő 10 félév, tehát a képzés osztatlan. A diploma megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. A megszerzett diploma mester fokozatúnak minősül, okleveles jogász szakképzettséget ad és feljogosít a doktori cím (dr. jur.) használatára.

A jogászképzés céljáról és az úgynevezett kimeneteli követelményekről a 18/2016 számú EMMI rendelet rendelkezik. Eszerint a képzés célja:

,,...jogász képzettségű szakemberek képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, az állam működésének, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteikre és jogászi műveltségükre tekintettel alkalmasak az állami és magánszférában jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. Részt tudnak venni a nemzetközi- és különösen az európai térben a gazdasági, társadalmi, államközi és civil szféra problémáinak megoldásában és szervezésében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására."

A rendelet meghatároz továbbá több, az elengedhetetlennek gondolt tudásra, képességekre, attitűdre, valamint autonómiára és felelősségre vonatkozó elvárásokat a jövő jogászai, a joghallgatók felé.

Az egyetemi életről

Alapvetően elmondható, hogy a jogi karok pezsgő egyetemi élettel rendelkeznek és az is, hogy ez gyakran kapcsolódik össze a tehetséggondozással (jelentse ez az érettségire készülő tanulók vagy a már egyetemista hallgatók gondozását). A karok ugyanis roppant nívós diákszervezetekkel rendelkeznek egytől egyig. A teljesség igénye nélkül:

ELTE: Mindenképpen ki kell emelni Magyarország első jogász (és politológus) szakkollégiumát a Bibó István Szakkollégiumot, a középiskolások irodalom és történelem érettségi felkészítésében elengedhetetlen érdemeket szerzett, elképesztő hagyományokkal rendelkező Felvételi Előkészítő Bizottságot (FEB), illetve Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő (jog)hallgatói egyesületét a Joghallgatók Önképző Szervezetét (JÖSz).

KRE: Kiemelendő a Károlin a magas színvonalú szakmai képzést folytató és kiemelkedően közösségformáló Bocskai István Szakkollégium.

PPKE: A 2011 őszétől működő Gradus ad Facultatem egy az emelt szintű érettségi előkészítéssel foglalkozó hallgatói szervezet, amely (hasonlóan a FEB-hez) a magyar és történelem érettségikre specializálódik.

PTE: Pécsett  2012 decemberétől az Óriás Nándor Szakkollégium a Kar szervezeti egységeként folytatja tevékenységét, célja hogy a tagok tehetségének gondozása által hozzásegítse őket mind az elmélet, mind a gyakorlat terén a korszerű és alkalmazható tudáshoz és az életre szóló közösségi éleményekhez egyaránt.

SZTE: Szegeden 2015 óta működik a Pro Jure Egyesület, amely célja minőségi szabadidős és tudományos programok szervezése és hosszútávon egy „vérbeli szakmai közösség létrehozása, mely együttműködik más hasonló közösségekkel, tudományos diákkörökkel.”

DE: 2013-ban jött létre a Praetor Szakkollégium, amely a debreceni joghallgatók szellemi és közösségi műhelye.

ME: Az ME-ről talán elmondható, hogy Tudományos Diákköreire (TDK) a legbüszkébb, ennek megfelelően az egyetem volt a legutóbbi otthonadója az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Állam- és Jogtudományi Szekciójának (2017-ben).

SZE: Az 1998-tól hallgatói kezdeményezésként működő Bibó István Egyetemi Klub alapjain jött létre, az ELTE jogi kara kihelyezett tagozatának hallgatóiból a Batthyány Lajos Szakkollégium. Hivatalosan 2001-ben alakult meg, amikor egyetemi rangot kapott az infrastruktúráját biztostó főiskola és az Oktatási Minisztérium külön épületet biztosított számára.

+1: Mindenképpen meg kell még említeni a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), amely szintén rendelkezik jog szakiránnyal és ahova az ELTE és a PPKE joghallgatóin kívül, juniorként már középiskolában is lehetséges jelentkezni.

De mi is az az államtudomány? 

A jogász szakot oktató karokat hivatalos nevükön, mind Állam- és Jogtudományi vagy Jog- és Államtudományi karokként találhatjuk meg. Amennyiben pedig államtudományról beszélünk van egy egyetem, amelyet mindenképpen meg kell említenünk: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Az NKE-n osztatlan 10 féléves képzés keretén belül folyik az államtudományi ismeretek oktatása, amely képzés sikeres elvégzésével okleveles államtudományi mester szakképzettséget és államtudományi doktori címet szerezhetnek a hallgatók. A képzés közszolgálati ösztöndíjas és önköltséges formában is folyik és másoddiplomás képzésként rövidített időkeretben igazgatásszervező, közigazgatás-szervező és nemzetközi igazgatásszervező, rendészeti, illetve jogi és gazdaságtudományi végzettséggel rendelkezők számára is lehetőség nyílik az elvégzésére. A szakot magát (ami Magyarországon egyedül ad közvetlen képesítést vezetői beosztásra az állami tisztviselői rendszerben) az NKE szavaival jellemezhetjük a legkönyebben: ,,A szak arra készíti fel végzettjeinket, hogy alapjaiban ismerjék meg azt, amit az állam nemzeti, európai és nemzetközi keretekben jelent, ugyanakkor ne csak ismerjék, hanem képesek legyenek bármelyik ágazatában tervezési, stratégiai, elemzési, jogi és vezetői feladatok ellátására.

A képzést sikeresen teljesítők az állami működés minden területén és szintjén dolgozhatnak."

Rangsor

Végezetül elkerülhetetlen, hogy arról beszéljünk, hogy a felsőoktatás rangsorában hol helyezkednek el a jogi karok egymáshoz viszonyítva. Melyik tehát a legerősebb jogi kar? Nos, ez attól függ, hogy mi, illetve mely lista alapján értjük azt, hogy legerősebb. Az eduline.hu által közétett két (a HVG-től származó) lista egyikében az okatatói, a másikban a hallgatói kiválóság alapján értékelték a karokat. Előbbiben a Miskolci Egyetem, utóbbiban az ELTE végzett az élen. A Heti Válasz listáján ezzel szemben az ELTE második, míg a Miskolci Egyetem mindössze a hatodik helyen végzett, ezt a listát a PPKE jogi kara vezeti. A Figyelő listáján, ezzel szemben megfordult az első két helyezett sorrendje és az ELTE vezet a Pázmány előtt.

A szerző Antal Gergely, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója.

A bejegyzés trackback címe: http://precedens.mandiner.hu/trackback/32207