Német Alkotmánybíróság: meg kell teremteni a „harmadik nem” bevezetésének feltételeit

2018. október 22. 10:12

A német Szövetségi Alkotmánybíróság 2017. október 10-i határozatában diszkriminatívnak minősítette, hogy a személyiadat-nyilvántartóban csak férfiként vagy nőként való bejegyzésre van lehetőség. A testület döntésének értelmében ez év végéig kap haladékot a törvényhozó, hogy új jogszabályokat fogadjon el a téma kapcsán.

Az Alkotmánybíróság arra kötelezte a kormányt, hogy biztosítsa annak feltételeit, hogy az egyik kategóriába sem tartozó személyek számára is álljon rendelkezésre lehetőség, hogy nemi hovatartozásukról nyilatkozzanak. Az indoklás szerint az intézkedés célja az, hogy felszámolják a „genderen”, azaz a nemi hovatartozáson alapuló diszkriminációt. A határozat értelmében a szövetségi kormánynak 2018. december 31-ig kell megalkotni az ehhez szükséges jogszabályokat.

Ennek a kötelezettségnek eleget téve a kormánykoalíció a Bundestag elé terjesztette az anyakönyvi nyilvántartásról szóló törvény módosításának a tervezetét. A tervezet értelmében lehetőség nyílik az újszülött anyakönyvezésekor az „egyéb” nem kiválasztására, vagy a férfi vagy a női nem módosítására, ha valaki 14 éves kora után nemi identitásának változása miatt ennek szükségét látja. A törvényjavaslat vitáját 2018. október 11-én kezdte meg a szövetségi plénum. A CDU/CSU frakció a javaslat szükségessége mellett érvelt. Véleményük szerint fontos, hogy biztosítsák azoknak a személyeknek az egyenjogúságát is, akik sem férfinek, sem nőnek nem sorolhatók be egyértelműen.

Az SPD üdvözölte a tervezetet. Szerintük az új javaslat követi a társadalmi és kulturális változásokat. Ezzel szemben az AfD élesen kritizálta a törvényjavaslatot. A párt véleménye szerint a nem megválasztása, az egyes személy nemi identitása nem döntés kérdése. Ha ellentét feszül az illető nemi identitása és testi jegyei között, az terápiával kezelhető. Az FDP értetlenségének adott hangot, amiért egy viszonylag kevés embert érintő kérdésben ekkora felháborodást lát. Határozott benyomásuk, hogy a szövetségi kormány nem belső meggyőződésének okán, hanem csak az alkotmánybírósági kényszer miatt kezdeményezte az új jogszabályok megalkotását. A Zöldek az orvosszakértői vélemény ellen foglaltak álláspontot. Ők ugyanis azt képviselik, hogy nem az orvosok kompetenciája eldönteni, hogy kinek adnak engedélyt a nemi identitást befolyásoló műtétek elvégzésére. Németországban egyébként 2013 óta van olyan lehetőség, hogy amely újszülöttek mindkét nem jegyeit magukon viselik, a nemi hovatartozásukról szóló részt üresen hagyhatják.

Az új tervezet kapcsán a kormányzat több fórumon is megszólalt. Korábban Katarina Barley igazságügyminiszter szerint az Alkotmánybíróság döntése egy hatalmas, előremutató lépésként írható le. A politikus támogatja a „harmadik nem” bevezetését. Franziska Giffey, családpolitikáért felelős miniszter szerint azonban a döntés egy olyan visszafordíthatatlan lavinát indított be, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a jövőben.

A bejegyzés trackback címe: http://precedens.mandiner.hu/trackback/32318