Német Alkotmánybíróság: a közalkalmazottakat nem illeti meg a sztrájk joga

2018. október 26. 13:31

A Német Szövetségi Alkotmánybíróság döntésének értelmében a német közalkalmazottakat nem illeti meg a sztrájkoláshoz való jog. A bíróság azzal érvel, hogy a sztrájkjog elvétele nemcsak egy modern állam folyamatos funkcionálását biztosítja, hanem egy olyan szemléletet is tükröz, amelynek az az alapfeltevése, hogy a közalkalmazottaknak kötelességük a munkaidejük alatt feladatukat legjobb tudásuk szerint ellátni.

2018. október 26. 13:31
null

Németországban körülbelül 1,8 millió fő dolgozik közalkalmazottként. Több privilégium is megilleti őket a köz szolgálatában végzett munkájukért. Ilyenek például a kedvezőbb feltételekkel igénybe vehető egészségbiztosítási csomagok vagy épp a magasabb fokú munkabiztonság. A sztrájk joga azonban tiltott a közalkalmazottakról szóló törvény értelmében. A vizsgált ügy hátterében az áll, hogy még a nyár folyamán több tanár is részt vett egy szakszervezet által szervezett tüntetésen, munkaidőben. (A 800.000 fős tanári állomány kétharmada közalkalmazotti státusszal bír.) A hatóságok szerint azzal, hogy a tanárok munkaidőben egy efféle eseményhez csatlakoztak, megsértették a közalkalmazotti munkakörhöz tapadó alapvető jogokat, kötelezettségeket. A tanárok gyakorlatilag nem vehettek volna részt a tüntetésen engedély nélkül, s nem hiányozhattak volna munkahelyükről. Az ügyet végül peres útra terelték az oktatók. Véleményük szerint attól, hogy közalkalmazottak, őket is megilleti a sztrájkhoz való jog. A rendes bírósági eljárás után a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elé került az ügy, mivel a tanárok alkotmányjogi panaszt nyújtottak be.

Az Alkotmánybíróság körültekintően megvizsgálta a négy panaszos kérelmét, és azt az ítéletet hozta, hogy a tanárokat nem illette meg a fent megnevezett jog. Az Alkotmánybíróság indoklásában azt írta, hogy mind a német alkotmánnyal, mind az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban áll az a jogszabályi rendelkezés, amelynek értelmében a közalkalmazottak nem sztrájkolhatnak. Uli Silberbach, a Német Közszolgálati Szervezet elnöke szerint az Alkotmánybíróság helyes döntést hozott, mivel a közszolgálatot ellátó személyeket nemcsak jogok illetik meg, hanem komoly kötelezettségek is terhelik, hiszen magát az államot képviselik. Az elnök azt is hozzátette, hogy beláthatatlan következményekkel járna, ha a közszolgák is bármikor részt vehetnének ilyen eseményeken. Thomas De Maizière, Németország szövetségi belügyminisztere szerint sem lett volna méltányos a sztrájkjog megadása, hiszen egy modern állam működésének alapvető feltétele az, hogy a köz szolgálatában eljáró személyek zavartalanul végezzék munkájukat. Ők a közjó iránt köteleződtek el, s feladatuk az, hogy az állam folytonos működését biztosítsák.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
magichorze
2022. október 29. 09:18
Diktatúja!!!
Bazooka454
2022. október 29. 09:10
Az hogy Németországban a közalkalmazottak nem sztrájkolhatnak az egy dolog ( amúgy sztrájkolnak), az hogy minden közalkalmazottnak extra juttatások járnak és lazán középosztálybéli életszínvonalat masszívan tartja a fizetésük , nem igazán indokolja a sztrájkolást. Alap ált iskolai tanári fizetés 3600 -4200euró középiskolai 4400-4800 euró egyetemi 5400 -euró Családi pótlék pl. Baden-Württembergben egy eltartott házastárs és gyermek nevelése esetén 100 euró a házastársra és gyermekeként. Gyermeknevelési támogatás (Kindergeld) (gyermekenként 184 Euro) Többletmunka (átlagosan 20 euró körül) A köztisztviselők általános bérkiegészítése kb. 70-80 Euró / hó Szabadság, illetve karácsonyi támogatás (Urlaubsgeld, Weihnachtsgeld) 10-30% A hatékonyságot, a fejlődést elősegítő teljesítmény kb. 6 Euro heti munkaóra 24-28 óra ( nincsen ingyen túlóra , nincsen otthoni plusz munka ,pl ppt készítése , mert minden a n. kormány és a tartomány oktatási hivatal részéről rendelkezésre áll) nincsen ingyen nyári táboroztatás , Átlagban 14 havi munkabér ( nem 12 ) A fizetési előrelépés szabályszerű (2, 3, 4, 6 évente) 3-6%-os fizetésemelkedést jelent. Az ugrást jelentő évek száma tartományomként eltérő. Ehhez képest egy magyarországi ált iskolai tanár keres 500 EUR dolgozik 26-28 órát az iskolában otthon további napi 4 órát , maga készíti az órai anyagait , sok helyen saját laptoppal, nyomtatóval vagy papírral , projektorral , ingyen helyettesít , ingyen túlórázik, éhbérért napi 1170 forintért táboroztat, és közben legyen elég a hivatástudat , a szabadság , meg az adrenalin - by kövér elvtárs
Kamuyoshi Furaszaki
2018. november 22. 10:54
A közalkalmazott kifejezés nem teljesen fedi a német kifejezést: "Beamte". Például ezek nem fizetést vagy bért kapnak, hanem zsoldot: "Besoldung". Találóbb lenne talán az "államszolga". Aki ezt a pályát választja, tisztában van vagy kellene lennie az ezzel járó előnyöknek és a hátrányoknak.
Kamuyoshi Furaszaki
2018. november 22. 10:48
A belügyminiszter Horst Seehofer (CSU), Csaxólok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik