A Bundestag megszavazta a német Alaptörvény módosítását

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Németország kormánya az új alaptörvény-módosításon keresztül szeretett volna több befolyást szerezni egyes tartományi ügyek felett (oktatás, szakképzés, szociális lakások építése, helyi tömegközlekedés). Az Alaptörvény módosítására azért volt szükség, mert a jelenlegi jogszabályi környezet a hatáskörök elhatárolása miatt nem biztosított erre lehetőséget. A pénzügyi támogatás lehetőségének megteremtésével párhuzamosan a szövetségi kormányra szállhat át a tartományok tervezési és ellenőrzési jogköreinek egy része is. A kormánykoalíció mellett az FDP és a Zöldek is igennel szavaztak a javaslatra. A kezdeményezés végső sorsa azonban a Szövetségi Tanács, azaz a Bundesrat kezében van. A módosítás ugyanis csak akkor válik érvényessé, ha a Bundesrat tagjainak kétharmada is támogatja majd az ügyet.

A tartományi oktatási és kulturális miniszterek egyetértenek a javaslattal, azonban öt tartomány (Észak-Rajna–Vesztfália, Baden-Württemberg, Szászország, Bajorország és Hessen) miniszterelnöke ellenzi azt. Szerintük nem helyes, hogy a szövetségi kormány ilyen szinten bele akar avatkozni a tartományi ügyekbe, ezzel is kiüresítve a helyi hatásköröket. Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök például azt nyilatkozta, hogy az oktatás kérdését mindenképp meg kellene hagyni a tartományi döntéshozóknak. Susanne Eisenmann (CDU) oktatási miniszter is elutasítja az Alaptörvény-módosítást, mivel szerinte sem központosított rendszerben kellene megvalósítani az iskolák digitalizációját és a közúti infrastruktúra fejlesztéseit. Ha a javaslat megbukik a Szövetségi Tanácsban, akkor a jogalkotási szabályok szerint a Bundestag és a Bundesrat képviselőiből álló Egyeztető Bizottságban próbálnak majd megegyezésre jutni.