Az Európai Parlament szervezetrendszerén belül működő European Parliamentary Research Service (EPRS) kutatóközpont januári elemzése szerint 34 olyan EU-s szakpolitikai részterület létezik, amelyek kapcsán több intézkedés születhetett volna, mint amennyi eddig valójában történt. A think tank azt állítja, hogy a megnevezett egységek kapcsán az EU-s szerződések lehetőséget biztosítanak további jogi lépésekre, javaslatok kidolgozásra, jogszabályok alkotására, ám az elmúlt évtizedekben kikerültek a fókuszból, és csupán csekély mértékű előrelépés történt velük kapcsolatban. Az elemzés továbbá olyan intézkedéseket javasol, mint például az illegális migráció dekriminalizálása, vagy épp a közös uniós hadsereg felállítása.

Budapest adott otthon az „Alkotmányos EUdentitás 2019” című rendezvénynek 2019. március 8-án. Az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Magyarországra érkezett többek között Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke; Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke; valamint Marteen Feteris, a holland Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Az esemény résztvevői az európai és nemzeti identitás aktuális kérdéseit vitatták meg.

A Németországba érkező menekülteknek rutinszerűen felteszik azt a kérdést, hogy voltak-e hazájukban bűncselekmények szemtanúi, áldozatai vagy elkövetői. Az illetékes hatóságok azonban a válaszok csak elenyésző hányadából tudnak információt nyerni arra vonatkozóan, hogy ki és mit követett el. Emiatt sokszor előfordul, hogy még a gyanús esetekben sem kezdődhet el a nyomozás.

A Szövetségi Belügyminisztérium és Szövetségi Igazságügyi Minisztérium közös tervezete megszüntetné azon német személyek állampolgárságát, akik az Iszlám Állam mellett harcoltak. Az új szabályozás azokat érintené, akik felnőttkorúak, és a törvény hatályba lépését követően is aktív katonaként vesznek részt a harcokban.

Nagy port kavart Donald Trump elnök nemrég tett bejelentése, miszerint az egyetemi kutatásokra elkülönített szövetségi források kiutalását attól tenné függővé, hogy az adott kampusz megfelelő védelmet biztosít-e a nézőpontok szabad megjelenítéséhez. Az amerikai elnök elképzelése nem új keletű, hanem egy több évtizedre visszanyúló ideológiai vitákkal terhelt valós dilemmát érint. Abban egyetértés van a tengerentúlon, hogy a főiskolai kampuszoknak – leginkább az úgynevezett illemkódexekben megjelenő korlátozások helyett – a különféle vélemények jóval kiegyensúlyozottabb és teljesebb helyszíneként kellene szolgálniuk, ugyanakkor a helyes megoldást illetően még nem körvonalazódik konszenzus. Egy dolog azonban már most biztosan látszik: az elnöki rendeletről ezúttal is a bíróságok fogják kimondani a végső szót.

A Bundestag európai uniós részlege szakértői elemzést készített arról, hogy milyen következményei lesznek annak, hogy az Egyesült Királyság három hónappal elhalasztja a kilépést. Az elemzés szerint a tárgyalási időszak meghosszabbítása, valamint az európai parlamenti választás meg nem tartása komoly uniós szintű jogi káoszhoz vezethet.

A dán parlament a napokban egy olyan új menekültjogi törvénytervezetet fogadott el, amely gyökeresen megváltoztatja az ország hozzáállását és jogszabályi feltételeit a bevándorlókkal, menedékkérőkkel szemben.

Az amerikai Legfelső Bíróságon a konzervatív fordulatot ígérő originalista alkotmányértelmezés előtt álló kihívások közé tartozik annak meghatározása, hogyan viszonyul az alkotmány eredeti jelentése a precedensekhez. A Legfelső Bíróság nemrég meghozott döntéséhez Clarence Thomas főbíró által csatolt különvélemény mutat rá arra, hogyan lenne szükséges az alkotmány eredeti értelmét élőként megőrizni. Az alkotmány eredeti értelméhez való hűség alternatívája ugyanis az, hogy az alkotmányjogot nem maga az alkotmány, hanem a bírák esetleges koalíciói, illetve napi politikai követelmények határozzák meg.

Sebastian Kurz osztrák kancellár látogatást tett a Fehér Házban Donald Trump amerikai elnöknél. A találkozót követően a kancellár a Washington Post újságírójával beszélgetett, és többek között kiemelte, hogy saját maguk szeretnék ellenőrzés alatt tartani a bevándorlást, vagyis emberkereskedők helyett saját maguk akarnak dönteni afelől, hogy ki léphet be Ausztriába, és ki nem.

Egy olyan EU-s ügynökség, amely az egyenlőség előmozdításáért jött létre, saját munkavállalóit nem kezelte egyenlő módon. Nemcsak eltérő arányú bérezést alkalmazott a dolgozók esetében, hanem számos munkahelyi zaklatásra és molesztálásra is fény derült.

Professzor John Marini az Unmasking the Administrative State - The Crises of American Politics in the Twenty-First Century című könyvében annak feltárására tesz kísérletet, hogy vajon miért rázta meg és tartja mindmáig szinte teljes rémületben az amerikai, de különösen a washingtoni politikai elitet Donald J. Trump elnökké választása. Professzor John Marini ennek alapvető okát abban a több évtizedre visszanyúló politikai és államszerkezeti folyamatban látja, amelynek során a szakértő elvek mentén működő bürokrácia lassan, de biztosan maga alá gyűrte a részvételi és képviseleti alapokon működő döntéshozatali intézményeket, és ezzel együtt meggyengítette az államhatalmi ágak elválasztásának elvét, illetve magát az alkotmányosságot az arra épülő demokratikus önkormányzási képességgel együtt. A szerző olvasatában Donald J. Trump a politikai teret és a korrekt politikai párbeszédet megszabó, a szövetségi ügynökségek tucatjaiból felépülő úgynevezett adminisztratív állam szerkezetén ütött léket, amelyre válaszként a „washingtoni belső elvek és szabályok” felrúgásával vádolják és támadják.

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke január közepén bejelentette, hogy alkotmányvédelmi ellenőrzés alá vonják az Alternative für Deutschland (AfD) párt tevékenységét. A nyilvános bejelentés után az AfD rögtön bírósághoz fordult, mivel véleményük szerint az elnök szándékosan akarta negatív fényben feltüntetni a pártot.

Az amerikai Legfelső Bíróság múlt héten kihirdetett történelmi jelentőségű döntésében úgy ítélte meg, hogy a Világbank-csoport tagját, az International Finance Corporation-t kereskedelmi tevékenysége során nem illeti meg többé immunitás az amerikai bíróságok előtt. A JAM v. International Finance Corporation néven jegyzett ügyben hozott bírósági döntést követően az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetek főszabályként kizárólag a külföldi államokot is megillető mentességgel azonos terjedelmű immunitást élvezhetnek, vagyis kereskedelmi tevékenységükért felelősségre vonhatók.

Malcolm Langford szerint napjainkban egyre több tudományos kritika merül fel az emberi jogok vonatkozásában. A Bergeni és Oslói Egyetemen szerzői jogot oktató professzor úgy látja, hogy eddig is számos akadémiai kritikus fejtette ki aggályait az emberi jogok kapcsán, mára azonban sokkal többen vélekednek így. A szerző szerint az emberi jogok legitimációjának hiánya annak köszönhető, hogy azok alapvetően a politika termékei.

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta, hogy az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, a testület alaptörvény-értelmezését azonban egyetlen más szerv által adott értelmezés sem ronthatja le.

Az Alkotmánybíróság mai döntése alapján nem alaptörvény-ellenes a büntető törvénykönyvnek a jogellenes bevándorlás elősegítését büntető új tényállása, de csak az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelmények betartásával alkalmazható. Az Alkotmánybíróság az Amnesty International Magyarország alkotmányjogi panaszát utasította el.

A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság 2019. február 20-i ítélete kimondta, hogy jogellenes volt Romuald Adamek düsseldorfi belgyógyász főorvos elbocsátása, aki válása után anélkül házasodott újra, hogy első házasságát a Vatikán érvénytelenítette volna.

A napokban elfogadott német alaptörvény-módosítás nemcsak a szövetségi kormány befolyását növelte bizonyos tartományi hatásköröket illetően, hanem hosszabb távon egy új hatalomkiterjesztő stratégia alapjait is lerakta.

​Az amerikai Legfelső Bíróság a napokban egy rendhagyó ügyben veszi szemügyre a digitális korszak egyik alkotmányjogi dilemmáját. Felmerül a kérdés, hogy a szabadon hozzáférhető platformok és fórumok üzemeltetőire kiterjednek-e a véleménynyilvánítás szabadságából fakadó alkotmányjogi követelmények. Minthogy pedig a digitális korszak „modern közterületei” az interneten megszervezett fórumok, így a legnagyobb internetes vállalkozások üzletpolitikáját és tartalomszolgáltatását is érintheti a döntés.

Spanyolország és Marokkó a napokban a tengeri mentéseket érintő megállapodást írt alá. A dokumentum alapján mindkét ország mentőhajói a legközelebb eső spanyol vagy marokkói kikötőbe kísérik vissza a tengeren feltartóztatott, illegális bevándorlókat. A spanyol Tengeri Mentőszolgálat − amely eddig a műveletek 83 százalékát végezte − kétkedve áll a gyakorlat intézményesülése előtt.