Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – folytatva beszélgetéssorozatát – ezúttal Dr. Stumpf István alkotmánybíróval beszélgetett. Az interjúban szó esik az amerikai konzervatív jogi gondolkodásról, az Európai Unión belüli nemzeti érdekeket és a föderalizmust pártolók értékvitájáról, illetve az összeesküvés-elméletekből ismert „mély állam” fogalma is górcső alá kerül.

6

Az ország 2019-es költségvetéséről való egyezség hiányában az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának egy tekintélyes része tavaly december 22. napján leállt. Az úgynevezett „government shutdown” immáron a negyedik hetébe lépett, amivel Amerika történelmében a leghosszabbnak számító kormányzati leállássá vált. A sokak által a „fékek és ellensúlyok” elmélete, és ezzel együtt a demokratikus jogállami berendezkedés győzelmeként jellemzett állapot a valóságban súlyos közjogi és alapjogi dilemmákat vet fel a tengerentúlon.

Az AfD javaslata szerint Németországnak 2024-től ki kellene lépnie az Európai Unióból („Dexit”), ha nem valósul meg a szervezet teljes átalakítása. A párt önálló nemzetállamok szövetségévé alakítaná át az EU-t, és olyan fontos problémákra adna választ, mint a fundamentalista iszlám és a szabályozatlan bevándorlás.

A napokban az Emberi Jogok Európai Bírósága egy öröklési jogot érintő esetben hozott döntést. A strasbourgi székhelyű bíróság kimondta, hogy nem kötelező az iszlám jogot alkalmazni akkor, amikor az elhunyt a görög polgári törvénykönyvnek megfelelő végrendelet tett. A végrendelet pedig vallási okokra hivatkozva nem támadható.

A rendszerváltáskor elkövetett hibákat csak 2012 után sikerült kijavítani Handó Tünde szerint. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke elmondta, hogy a digitalizáció egyértelműen a bírósági működés jövőjét jelenti, de az emberi tényező mindig a szakma szerves része marad. Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az OBH elnökével folytatta interjúsorozatát, amelyben jogászokkal beszélget kötetlenül jogról, politikáról és közéletről.

8

December 21-én a Szlovén Demokrata Párt (SDS) és a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) alkotmányos vád emelésére irányuló javaslatot nyújtott be Marjan Šarec kormányfő ellen. Az ellenzék szerint a kormány hátrányos helyzetet teremt a magán általános iskolákra – így a katolikus magániskolákra – nézve azáltal, hogy számukra a közoktatási programok végrehajtásához csupán 85 százalékos állami támogatást biztosít.

A technológiai nagyvállalatok nemcsak az újszerű termékek és szolgáltatások kifejlesztésében innovatívak, hanem a hagyományos jogszabályi keretek kijátszásában is. Egy, a folyamatokkal kritikus szoftvermérnök szerint a probléma gyökere, hogy a szabályozásért felelős államok nem tudnak lépést tartani az új technológiák okozta kihívásokkal, ezért az IT-cégek könnyen találnak kiskapukat a hatályos szabályozásban.

Magyarország részt vesz abban a többoldalú nemzetközi megállapodásban, amely megszünteti az Európai Unión belüli beruházásvédelmi egyezményeket. A beruházásvédelmi egyezmények egy sajátos történelmi korszakban, gyarmatbirodalmak széthullásakor születtek meg, de fénykorukat a ’90-es évek neoliberális korszakában élték. A közép-európai országok is ekkortájt váltak részeseivé, majd pedig az egyezmények vitarendezési mechanizmusai által utóbb érvényesített szabadpiaci felfogás számos alkalommal korlátozta piacszabályozási önállóságukat. Az Európai Unió keleti irányú bővítéseivel ezek az egyezmények unión belülivé válva immáron az egységes belső piac működését veszélyeztetik, így megszüntetésük immáron közös érdek és közös erőfeszítést igényel.

4

Az Európai Bizottság szerint EU-s alapelvet sért a jelenleg hatályos cseh közjegyzőkről szóló törvény, mivel a letelepedés szabadságának elve sérül a jogszabályban. A Bizottság emiatt beperelte Csehországot, és az ügyben végül az Európai Bíróság mondott ítéletet.

1

Joel R. Pruce, a Daytoni Egyetem adjunktusa könyvében azt állítja, hogy napjaink emberi jogi mozgalmai letértek arról az útról, amit az eredeti szellemiségük jelentett, és ehelyett divatos életstílussá alakultak át, az emberi jogok pedig voltaképpen árucikké váltak. A szerző szerint e folyamatnak köszönhetően az emberi jogok korlátozottabban érvényesülnek. A könyv a frankfurti iskola kritikai elméletének vázát használja, és kritikát fogalmaz meg többek között az Amnesty International, a Save Darfur és a Pussy Riot tevékenységével kapcsolatban.

3

Donald Trump elnök új főbírói kinevezéseit követően az amerikai legfelső bíróság első olyan jelentős próbatétele előtt áll, amely a progresszív szellemi korszak lezárását ígéri. Elrendelte ugyanis annak a szövetségi bírósági döntésnek a felülvizsgálatát, amely egy száz évvel ezelőtt épített, és közterületen álló háborús halottak előtt tisztelgő emlékművet ítélt alkotmányellenesnek pusztán azért, mert latin kereszt alakjával vallási szimbólumot ábrázol. Ugyanakkor közel sem ez az első eset, amikor a legfelső bíróság ezzel az alkotmányjogi dilemmával szembesül: a szövetségi bíróságok az elmúlt évtizedekben egy sajátos „kultúrharc” színterévé váltak, ahol a progresszív törekvések fő céljának számít az ország vallási gyökerű hagyományaitól és értékeitől való megfosztása. A mostani döntés tétje, hogy a legfelső bíróság képes-e olyan érett és átfogó doktrínát alkotni, amely történelmi olvasatban értelmezi az alkotmányt és amely az állam vallási semlegességének megőrzése mellett elismeri és oltalomban részesíti az ország vallási gyökerű történelmi értékeit és hagyományát.

1

Közeleg a karácsony, ilyenkor szokás visszatekinteni az elmúlt évre. Itt most messzebbre fogunk visszatekinteni: 2018 novemberében a magyar tudomány ünnepe alkalmából az MTA Humán Tudományok Kutatóházában a magyar jövőkutatás elmúlt 50 évét járták körbe a szakemberek. A rendezvénysorozaton sok érdekes és hasznos előadást lehetett hallani, s az egyik leggyakrabban visszatérő gondolat nemcsak az elmúlt 50 év, hanem az elkövetkező fél évszázad forgatókönyvei és módszertani kihívásai voltak.

2012-ben 160 magyar bíró fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához arra hivatkozva, hogy az akkori kormány jogtalanul járt el velük szemben a bírákra vonatkozó új nyugdíjkorhatár bevezetésekor. Csütörtökön egy körülbelül hatéves jogvita zárult le, és a döntés értelmében az Emberi Jogok Európai Bírósága nem talált jogsértést a magyar kormány részéről.

Németország szövetségi kormánya a napokban elfogadta a szakképzett munkaerő bevándorlásának szabályozó törvénytervezetet. A kabinet által jóváhagyott javaslat célja, hogy megkönnyítse a nem EU-országokból származó munkavállalók beáramlását Németországba, ezzel is enyhítve a munkaerőhiányt. Az új jogszabály azonban kokcázatos joggyakorlatot teremthet, mivel például a kitoloncolást is elkerülhetik azok, akiknek a menedékkérelmét elutasították, de munkát vállalnak Németország területén.

21

2017 óta tiltott a gyermekházasság Németország területén, még akkor is, ha egy adott külföldi ország joga szerint törvényesen köttetett a házasság. Az erre vonatkozó német jogszabály értelmében egyedi mérlegelési lehetőség nélkül, automatikusan érvénytelennek kell nyilvánítani a 16 év alattiak által külföldön kötött házasságot.

6

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely az egyetem fennállásának 20. évfordulója alkalmából december 3-án konferenciát szervezett a nemzeti és alkotmányos identitás témakörében. Az eseményen számos határon túli és anyaországi oktató, alkotmánybíró és állami vezető is részt vett.

A Velencei Bizottság December 14-ei ülésnapján megvitatta a magyar bevándorlási különadóról szóló, nyáron elfogadott törvényt. Szemmel látható volt, hogy a vélemény rohamtempóban, kapkodva, kellő előkészítés nélkül készült. Nem meglepő ezért, hogy számos hibával és jogi tévedéssel terhelt. A Velencei Bizottság emellett súlyos szereptévesztésben is van, ugyanis a tőle elvárható jogi tanácsadó szakvélemény helyett gyakorlatilag egy politikai állásfoglalást tett a bevándorlást pártoló mainstream európai ideológia mellett.

9

A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal nemrégiben egy olyan javaslatot nyújtott át a tartományi igazságügyi minisztereknek, amelyben a migrációs hátterű bűnelkövetők gyorsított kitoloncolási eljárásának lehetőségét vázolják fel. A lépés azért időszerű, mert kiugróan magas a migrációs hátterű személyek által elkövetett bűncselekmények száma.

4

Egy magyar jogásznak valóságos kultúrsokk lehet az angolszász jogrendszer, de kalandként kell tekinteni a kihívásokra – vallja Goldberger Péter, New Yorkban praktizáló magyar ügyvéd. Elárulta, szerinte az illegális bevándorlás minden formája rossz, ha valaki az Egyesült Államokban szeretne letelepedni, a legális úton kell próbálkoznia. A főleg bevándorlási ügyekkel foglalkozó szakemberrel Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszélgetett jogi és közéleti témájú interjúsorozatának újabb részében.

7

Tamler Sommers, filozófus a University of Houston docense könyvében a becsület és tisztelet fontosságát hangsúlyozza, amelyek szerinte a felvilágosodás óta egyre kevésbé vannak jelen a nyugati civilizációban. A becsületesség megőrzése a jó életminőség elengedhetetlen feltétele, és az igazságos társadalom kulcsfontosságú eleme. Szerinte napjainkban a tisztelet helyett a méltóság eszménye vált uralkodóvá, csakhogy míg az előbbit ki kell érdemelni, az utóbbi emberi mivoltunknál fogva automatikusan megillet minket.