Könyvajánló: becsület nélkül nincs igazságszolgáltatás

2018. december 11. 15:40
Tamler Sommers, filozófus a University of Houston docense könyvében a becsület és tisztelet fontosságát hangsúlyozza, amelyek szerinte a felvilágosodás óta egyre kevésbé vannak jelen a nyugati civilizációban. A becsületesség megőrzése a jó életminőség elengedhetetlen feltétele, és az igazságos társadalom kulcsfontosságú eleme. Szerinte napjainkban a tisztelet helyett a méltóság eszménye vált uralkodóvá, csakhogy míg az előbbit ki kell érdemelni, az utóbbi emberi mivoltunknál fogva automatikusan megillet minket.

A becsületesség a társadalom egyik tartópillére

Sommers szerint a becsületesség szoros összefüggésben áll a bátorsággal, az elhivatottsággal, és az önfeláldozással. A becsületes magatartás egy adott mérce szerinti életvitelt feltételez, amelynek értelmében a közösség érdeke az egyéni érdekekkel szemben prioritást élvez. Hagyományosan a harcosok voltak azok, akik a becsületességgel büszkélkedtek, Sommers szerint azonban kulcsfontosságú, hogy valamennyi elitcsoport magatartásában megjelenjen a becsület. Példaként az Egyesült Államok tengerészgyalogságát említi, amely toborzási jelszavában is hirdeti: „A kevesek, a büszkék, a tengerészgyalogosok”. Sommers szerint náluk és más „becsületközösségekben” is a legértékesebb tulajdonság a becsületesség, amely sokkal fontosabb a pénznél vagy a vagyonnál. Sommers számára a tisztesség és az ennek eléréséért folytatott küzdelem a megfelelő életminőség fontos alkotóeleme, ahogyan az olyan értékek érvényre juttatása is, mint a bátorság, a feddhetetlenség, a szolidaritás, a vendégszeretet. Szerinte a 21. századi amerikai állampolgárokból mindezen tulajdonságok hiányoznak, és a becsület értékének eltűnése felelős számos társadalmi problémáért.

A mai nyugati társadalmak becsület helyett méltóságközpontú kultúrákká váltak

A szerző az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszerének működésképtelenségét a becsületesség hiányában látja. Szerinte az amerikai társadalmat a büszkeség helyett a félelem uralja, ezért tolerálják a tömeges bebörtönzéseket, a bűnözők és az áldozatok becsületének megsértését. Sommers rámutat, hogy az amerikai jogszabályi környezet értelmében  egy bűncselekmény elkövetése alapvetően nem egy személy elleni támadásként minősítendő, hanem az állam és a törvény elleni támadásként. Az áldozatok azonban elvesztett becsületüket nem tudják visszanyerni a büntetési folyamatban, ahogyan a bűnelkövetők sem. Sommers fontos és szükséges erénynek tartja a becsületességet, de hozzáteszi, hogy azt nem kizárólag pozitív vonatkozásban lehet értelmezi. A Tengerészgyalogság ugyan fontosnak tartja a becsületességet, azonban ez az utcai bandákról és a maffiáról szintén elmondható. Mindazonáltal az utóbbiak a becsület címszava alatt a rivális csoportokkal szemben gyakran különös kegyetlenséggel lépnek fel.

Sommers könyvében elsősorban a „méltóság-alapú” kultúrát illeti kritikával, amely a 18. századi felvilágosodással kezdődött, és amely felváltotta a tradicionális „tisztelet-alapú” kultúrákat a modern nyugaton. Sommers szerint azonban a méltóságnak kulturális értelemben helyzeti előnye van a becsülettel szemben, mivel nem kell érte megküzdeni, az születésünktől fogva megillet minket, mert emberi mivoltunknál fogva egyenlők vagyunk. Éppen ezért a méltóság egy „hűvös, megfoghatatlan” eszmény, amely nem képes az embereket arra sarkallni, hogy harcoljanak az igazságtalansággal szemben. Ezzel szemben a becsület arra bátorít minket, hogy legyünk önállóak és cselekedjünk függetlenül, míg a méltóságból eredő jogaink megvédése egy állami apparátustól függ.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés