A magyar kormánynak adott igazat az Emberi Jogok Európai Bírósága

2018. december 21. 15:13

2012-ben 160 magyar bíró fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához arra hivatkozva, hogy az akkori kormány jogtalanul járt el velük szemben a bírákra vonatkozó új nyugdíjkorhatár bevezetésekor. Csütörtökön egy körülbelül hatéves jogvita zárult le, és a döntés értelmében az Emberi Jogok Európai Bírósága nem talált jogsértést a magyar kormány részéről.

1869 óta 70 év volt a bírákra és az ügyészekre vonatkozó nyugdíjkorhatár a magyar jogrendszerben. Az Alaptörvény hatálybalépésével azonban 70 évről 62-re csökkent le a kötelező nyugdíjkorhatár [Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdés és 29. cikk (3) bekezdés]. Az akkori kormány szerint azért volt szükséges a változtatás, hogy a bírákra és az ügyészekre is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon, továbbá az igazságszolgáltatás modernizálásához és reformjához is elengedhetetlen volt ez a lépés. A döntés körülbelül 200 személyt érintett, akik közül sokan sérelmezték az új rendelkezést, s ezért előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az Európai Unió Bíróságához, legvégül pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Az Alkotmánybíróság a törvény elfogadása után nem sokkal kimondta a „kényszernyugdíjazás” alaptörvény-ellenességét, az Európai Unió Bírósága pedig megállapította az új eljárás uniós jogba ütközését.

A magyar és az uniós véleményeket, döntéseket, határozatokat átgondolva a kormány 2013-ban kidolgozott egy módosított javaslatot, amely felmenő rendszerben csökkenti majd a kötelező nyugdíjkorhatárt 65 évre. Továbbá a bírák és ügyészek három opció közül választhattak. Az egyik az volt, hogy készenléti helyzetben maradhatnak és a nyugdíjuk mellé a korábbi bérük 80 százalékához szükséges kiegészítést is megkapják. A második lehetőség az volt, hogy teljes állásban visszatérnek munkahelyükre, és kártalanítják őket a kiesett jövedelmükért. A harmadik esetben azt választhatták, hogy nyugdíjban maradnak, és kártérítésként egy évnyi fizetésüknek megfelelő összeget kapnak.

Az ügyben 2012 óta Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is zajlott egy jogvita. A korábbi Alkotmánybírósági és Európai Unió Bírósági ítéletre hivatkozva 160 magyar bíró és ügyész kezdeményezte a magyar kormány elmarasztalását.

Szerintük a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló részeit. A bírák sérelmezték azt is, hogy nem volt módjuk a jogorvoslatra, valamint az életkoruk miatt hátrányos megkülönböztetés érte őket. Cech András ügyvéd, aki a bírákat és ügyészeket védte, elmondta, hogy ügyfelei a „kényszernyugdíjazás” miatt jelentős összegektől estek el, amely a tulajdonhoz és a háborítatlan magánélethez való jogukat is jelentősen csorbította. Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtöki döntésében azonban azt állapította meg, hogy az állam az átalány-kártérítéssel orvosolta a helyzetet. Nem minősül a strasbourgi bíróság szerint egyezménysértőnek az sem, ha a kényszernyugdíjazott bírósági vezetők – akik éltek a lehetőséggel és visszamentek dolgozni – nem kapták vissza vezető beosztásukat. A bírósági határozat arra is kitér, hogy időközben 73 érintett visszavonta a panaszát.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/32608

Ajánljuk még a témában