Tusikov és Haggart: Kormányzati eszközökkel kell szabályozni a közösségi médiumokat

2019. február 8. 10:48

Natasha Tusikov és Blayne Haggart közös cikkükben azt elemzik, hogy a különböző közösségi médiafelületek miként gyakorolnak egyre nagyobb hatást a társadalom életére. Szerintük ezen felületek közösségre gyakorolt hatása gyakran destabilizáló. Ezért – véleményük szerint – elkerülhetetlenné vált a globálisan működő médiumok kormányzati szintű szabályozása.

A közösségi médiumok ellenőrizhetetlensége

Natasha Tusikov, a York University társadalomtudományi tanszékének adjunktusa és Blayne Haggart, a Brock University politikatudományi tanszékének docense szerint 2018-ban mutatkozott meg leginkább, hogy napjainkban milyen új típusú kihívásokkal kell szembenézni a közösségi média globalizálódása miatt. A szerzők úgy látják, hogy a közösségi médiaplatformokra úgy kell tekinteni, mint „napjaink városi köztereire”, ahol profitorientált cégek működnek. Ezek a vállalatok a személyes adatok felhalmozásától és azok pénzre váltásától függnek. A szerzőpáros arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a közösségi médiavállalatok világszerte működnek, székhelyük azonban a legtöbb esetben az Egyesült Államokban található, ezáltal az amerikai szabályok és normák alapján működnek. Ellenőrzésük és felelősségre vonásuk emiatt szinte lehetetlen.

Példaként említik a Facebookhoz köthető nevezetes botrányokat és jogszabálysértéseket. Kiemelik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik testülete azzal vádolta meg tavaly a Facebookot, hogy nem korlátozta megfelelően a gyűlöletbeszédet, ami hozzájárult a mianmari népirtáshoz. Hozzáteszik, hogy több, a társadalomra destabilizáló hatással bíró ügyben a Twitter, az Instagram és a Youtube egyaránt érintett volt. A vállalatokat főként a felhasználóik személyes adataival való visszaélések miatt kritizálják. Felidézik, hogy Tim Cook, az Apple vezérigazgatója tavaly novemberben azt mondta, hogy a személyes adatok védelme kérdésében „a szabad piac nem működik”, és kormányzati beavatkozást sürgetett a terület szabályozására.

A kormányoknak kell biztosítani a közösségi média szigorúbb szabályozását

A cikk több javaslatot fogalmaz meg a közösségi média szabályozására. Először is be kell tiltani az adatintenzív, microtargeting hirdetéseken alapuló üzleti modellt, valamint a szolgáltatások nyújtásához nem kapcsolódó adatgyűjtési és adattárolási tevékenységet. A szerzőpáros szerint a globális techvállalatok általában szeretik megkerülni a helyi jogszabályokat arra hivatkozva, hogy az internet globális működése miatt globális sztenderdek szükségesek, ez azonban végül sok esetben azt eredményezi, hogy az Egyesült Államok szabályai és normái érvényesülnek. Ezért az országoknak a saját nemzeti társadalmi, jogi és politikai környezetüknek megfelelő szabályokat kellene elfogadniuk, például a gyűlöletbeszéd tilalmára vonatkozóan. Tusikov és Haggart úgy látja, hogy meg kellene fontolni a közösségi média nonprofit vagy valamilyen más formában történő köztulajdonlását. A szerzők felvetik, hogy a közösségi médiafelületekre úgy is lehetne tekinteni, mint a közművekre, amelyek hagyományosan állami tulajdonban állnak. Szerintük a szigorúbb szabályozás elkerülhetetlen, ugyanis egyedül a kormányok képesek hitelesen elszámoltathatóságot garantálni, megvédeni a társadalmat, és biztosítani a demokratikus integritást.

 

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141000

Ajánljuk még a témában