Csökkentek a német tartományi hatáskörök

2019. február 27. 16:56

A napokban elfogadott német alaptörvény-módosítás nemcsak a szövetségi kormány befolyását növelte bizonyos tartományi hatásköröket illetően, hanem hosszabb távon egy új hatalomkiterjesztő stratégia alapjait is lerakta.

A Bundestag a napokban megszavazta a német Alaptörvény módosításának tervezetét, amely lehetővé teszi, hogy a szövetségi kormány pénzügyi támogatást nyújtson a tartományoknak az oktatási, lakásépítési és a helyi tömegközlekedés működtetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, erre azért volt szükség, mert a fent említett ügyek ellátásában a helyi döntéshozók eddig teljeskörű tartományi autonómiát élveztek. Az alaptörvény-módosításhoz a Bundestag és a Bundesrat kétharmados támogatására volt szükség. A téma kapcsán nemcsak heves politikai viták hangzottak el az elmúlt hónapokban, hanem a társadalom is élénk figyelemmel kísérte az eseményeket. A német szövetségi kormány által elfogadott új Digitális Oktatási Stratégia keretein belül összesen 5.5 milliárd eurót osztanak majd szét a tartományi iskolák között.

A felhatalmazás jogalapjának megteremtése mellett a szövetségi kormány eredetileg a célhoz kötöttség elvének érvényesüléséhez is kötötte volna a támogatást. A korábbi tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a tartományok vagy nem a kormány által megfogalmazott célra, vagy nem kellően hatékonyan használták fel a szövetségi pénzeszközöket. 2018. február 20-án este a Bundestag és a Bundesrat Egyeztető Bizottsága egyezségre jutott az Alaptörvény módosításának a szövegéről, másnap pedig a Bundestag elsöprő többséggel, csupán az AfD ellenszavazatai mellett megszavazta azt. A Bundestag-határozatból kikerült az a szöveg, hogy a szövetségi kormány az oktatás magasabb színvonalának biztosítása céljából adja a forrásokat – így a kormány nem tartja fenn a jogot magának a célhoz kötöttség ellenőrzésére –, emellett törölték azt a rendelkezést is, hogy a tartományoknak önrésszel kellene kiegészíteniük a szövetségi forrásokat, ami a szegényebb tartományok iskoláit hátrányos helyzetbe hozta volna.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a tartományok szinte az utolsó percig ellenálltak az alaptörvény-módosítási szándéknak, és egyhangúlag elutasították a Bundestag által 2018 decemberében elfogadott határozatot, ugyanis a tartományi önállóság utolsó bástyájának tartották az oktatás kizárólagos tartományi hatáskörben való tartását. A Bundestagban képviselettel rendelkező pártok – az AfD-t leszámítva – üdvözölték a kompromisszumot. Winfried Kretschmann (Zöldek) baden-württembergi miniszterelnök élete legnehezebb kompromisszumának nevezte a döntést, mivel az végső soron mégiscsak a tartományi önállóság csorbításával jár. A Bundesratnak a következő, 2019. március 15-i ülésén formálisan is meg kell szavaznia a javaslatot, ami a mostani egyezség fényében már nem valószínű, hogy akadályba ütközik.

 

 

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141067