Alkotmánybíróság: Nem alkotmányellenes a jogellenes bevándorlás elősegítését büntető tényállás

2019. február 28. 15:57

Az Alkotmánybíróság mai döntése alapján nem alaptörvény-ellenes a büntető törvénykönyvnek a jogellenes bevándorlás elősegítését büntető új tényállása, de csak az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelmények betartásával alkalmazható. Az Alkotmánybíróság az Amnesty International Magyarország alkotmányjogi panaszát utasította el.

 

Az indítványozó Amnesty International Magyarország annak megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a büntető törvénykönyv jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását szankcionáló új rendelkezései sértik az Alaptörvényt, mégpedig a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot. A testület megállapította, hogy az új bűncselekmény megítélésének még nincsen bírói gyakorlata, ezért nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek lennének. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az új bűncselekmény csak szándékosan követhető el, vagyis az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy olyan személy érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott. Hasonlóképpen tisztában kell lennie azzal, hogy az ország területére jogellenesen belépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít tevékenységével tartózkodási jogcím szerzésében.

A szólásszabadság sérelme pedig azért nem következett be, mert az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti. A veszély, amit a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra. Az Alkotmánybíróság továbbá kiemelte, hogy a tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az Alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett a rendes bíróságok nem is juthatnak ilyen következtetésre. Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a büntető törvénykönyvben tiltott céllal nem áll összefüggésben. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Amnesty International Magyarországnak az új büntető törvénykönyv paragrafust támadó alkotmányjogi panasza megalapozatlan, ezért azt elutasította. Ugyanakkor alkotmányos követelményeket állapított meg a bírói jogértelmezés számára azért, hogy az Alaptörvénnyel összhangban alkalmazzák a rendelkezéseket.

A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybíró fűzött különvéleményt, míg Stumpf István és Szívós Mária párhuzamos indokolást csatolt. Stumpf István párhuzamos indokolása arra mutat rá, hogy már az alkotmányjogi panasz befogadásának mérlegelésekor komoly dilemmával találkozott az Alkotmánybíróság az indítványozó érintettségének megítélése vonatkozásában, hiszen a panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség. Nevezetesen az, hogy a panaszos által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály a panaszos személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen sérti. Emellett arra is hivatkozott, hogy a határozat elfogadásakor döntő körülmény volt a bűncselekmény célzatossága. Szívós Mária a többség által támogatott határozat kapcsán így fogalmazott párhuzamos indokolásában: „Feleslegesnek tartom az alkotmányos követelménynek azt a fordulatát, amely szerint a bűncselekmény nem terjedhet ki a tényállásban tiltott céllal összefüggésben nem álló magatartásokra.” Czine Ágnes az érintettség kapcsán kifejtette, hogy nem ért egyet az indítvány érdemi vizsgálatával, mert álláspontja szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt befogadási feltételek az adott ügyben nem álltak fenn. Pokol Béla szintén ezt az álláspontot képviselte. Salamon László alkotmánybíró is az érintettség kérdése kapcsán fogalmazta meg aggályait: „Álláspontom szerint az indítványozó tekintetében nem áll fenn az Abtv. 26. § (2) bekezdése és az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata által megkövetelt közvetlen, személyes és aktuális érintettség.”

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141090

Ajánljuk még a témában