Alkotmánybíróság: Az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az Alaptörvény

2019. március 1. 10:16

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta, hogy az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, a testület alaptörvény-értelmezését azonban egyetlen más szerv által adott értelmezés sem ronthatja le.

Magyarország Kormánya nevében az igazságügyi miniszter fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, amelyben az Alaptörvény értelmezését kérte az Alaptörvény és az Európai Unió jogának viszonya kapcsán. Az indítvány előzményeképpen az Európai Bizottság – kötelezettségszegési eljárás keretében – hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette, hogy értelmezése szerint az Alaptörvény menedékjogról szóló rendelkezései sértik a vonatkozó európai uniós szabályozást. Az indítvány által felvetett konkrét alkotmányjogi probléma az volt, hogy az Európai Unió egy szervének Alaptörvényre vonatkozó értelmezése milyen viszonyban áll az Alkotmánybíróság értelmezésével.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unióban az európai egység megteremtése érdekében vesz részt, mégpedig az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése céljából. Az uniós jog nem illeszkedik bele a magyar jogforrási hierarchiába, hanem egy, az Alaptörvényben foglalt alkotmányos parancs teszi a jogrendszer részévé. Az uniós és a hazai jog egymás mellettisége a legtöbb esetben nem okoz alkotmányossági dilemmát, mivel a két normarendszer közös értékeken nyugszik. Ugyanakkor egyes nemzeti normák megítélése kapcsán az Alkotmánybíróság és az Európai Unió eltérő eredményre juthat. Mivel az Alaptörvény alkotmányos kötelezettséggé teszi az uniós jognak való megfelelést, így az esetleges ellentmondások feloldása az alkotmányos párbeszéd tiszteletben tartása mellett lehetséges. A magyar Alaptörvény autentikus értelmezése azonban az Alkotmánybíróság feladata, amelyet minden szervnek, illetve intézménynek tiszteletben kell tartania a maga előtt folyó eljárásokban. Az Alkotmánybíróság elkötelezte magát az alkotmányos párbeszéd mellett: a jelen ügyben az ún. Európa-barátság jegyében úgy értelmezte az Alaptörvényt, hogy annak normatartalma az Európai Unió jogával is összhangban álljon.

A menedékjoggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság kiemelte: a menedékjog nem a menekült alanyi joga, hanem a Magyarország által vállalt nemzetközi szerződésekből ered. Annak a nem magyar állampolgárnak, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve, arra van alapjogilag védett igénye, hogy kérelmét a hatóság elbírálja. Az Országgyűlés feladata, hogy a menedékjog biztosításának alapvető szabályait meghatározza, és sarkalatos törvényben rögzítse. A határozathoz a 15 tagú testületből dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Stumpf István, dr. Szívós Mária és dr. Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Czine Ágnes, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla és dr. Salamon László alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleménye szerint az Európai Unió Bíróságának döntéseiből kivehető – amelyek alapvetően határozták meg a bíróság későbbi gyakorlatát –, hogy a tagállamok az alapító szerződések aláírásával egy autonóm jogrendet hoztak létre, amelynek alapvető vonása az uniós jog elsőbbségének elve. Az alkotmánybíró úgy látja, hogy emellett mind az Európai Uniónak, mind a tagállamoknak kölcsönösen tiszteletben kell tartaniuk egymás jogrendjét. Juhász Imre a határozat bizonyos elemeivel nem értett egyet, ezért magát a végső döntést sem tudta támogatni. Pokol Béla különvéleménye többek között arra világított rá, hogy a többség által hozott határozatban az alkotmánybíró szerint nem a megfelelő kifejezéseket és szavakat használtak a menedékjog alanyi körének definiálásakor. Salamon László alkotmánybíró nem értett egyet azzal a határozatban foglalt utalással, amely szerint az Alaptörvény értelmezése során az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvényen kívül másra is tekintettel kellene lennie. Álláspontja szerint az Alaptörvény értelmezése olyan jogértelmezési tevékenység, amely az Alaptörvény adott rendelkezése tartalmának az egyértelműség követelményének jegyében történő feltárására, illetőleg magyarázatára irányul. Ennek egyedüli és kizárólagos viszonyítási pontja az Alaptörvény, értelmezési módszere pedig az Alaptörvény szövegének grammatikai, történeti, rendszertani és logikai elemzése. Az Európai Uniós tagság és a nemzetközi szerződés alapján Magyarországot terhelő kötelezettségek ezen kívül eső tényezők.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141091