A Világbank-csoport tagjai nem élveznek többé teljes immunitást az amerikai bíróságok előtt

2019. március 5. 11:09

Az amerikai Legfelső Bíróság múlt héten kihirdetett történelmi jelentőségű döntésében úgy ítélte meg, hogy a Világbank-csoport tagját, az International Finance Corporation-t kereskedelmi tevékenysége során nem illeti meg többé immunitás az amerikai bíróságok előtt. A JAM v. International Finance Corporation néven jegyzett ügyben hozott bírósági döntést követően az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetek főszabályként kizárólag a külföldi államokot is megillető mentességgel azonos terjedelmű immunitást élvezhetnek, vagyis kereskedelmi tevékenységükért felelősségre vonhatók.

A Jam v. International Finance Corporation néven jegyzett ügyben az amerikai Legfelső Bíróság 7:1-es többséggel meghozott döntésében a korábbi gyakorlattal szakítva arra az állaspontra helyezkedett, hogy a Világbank-csoport tagja és a globalizáció fő menedzserének tartott International Finance Corporation (IFC) nem élvez teljes immuniást az amerikai bíróságok előtt. Carla Garcia Zendejas, a Center for International Environmental Law (CIEL) jogásza, aki a Legfelső Bíróság előtti eljárásban a nemzetközi szervezetek abszolút immunitásával szemben kritikus amicus curiae beadványt terjesztett elő, a döntés kihirdetését követően úgy fogalmazott, hogy „ez világszerte győzelem azoknak a közösségeknek, akik hatalmas akadályokat kell legyűrjenek ahhoz, hogy a környezetüket, az életkörülményeiket és a jogaikat csorbító fejlesztési projektekkel szemben orvoslást kereshessenek.”

A döntés alapjául szolgáló ügyben egy indiai halász és mezőgazdász közösség indított pert az IFC ellen azért, hogy felelősségre vonja az intézményt azokért a károkért, amelyeket az indiai Gujarat közelében a részben IFC-finanszírozás segítségével felépült nevű széntüzelésű megahőerőmű okozott. A sérelmet szenvedett közösségek állítása szerint az erőmű által kibocsátott szennyezés elpusztította a halállomány egy részét, tönkretette azokat a kutakat, ahonnan a helyi lakosok az ivó- és öntözővizet nyerték, valamint beszennyezte a közeli termőföldeket is. Az érintett közösségek először az IFC keretei között működő független jogorvoslati fórumot, az úgynevezett intézményi belső ombudsmant vették igénybe arra hivatkozva, hogy az IFC kárt okozott az életvitelükben és magántulajdonukban, illetve fenyegetést jelent az egészségükre. Míg az ombudsman számos ponton valóban hiányosságokat állapított meg, addig az IFC nagyrészt elutasította ezeket az aggályokat.

A sérelmet szenvedett közösségek ezt követően indítottak pert a Washingtonban lévő szövetségi bírósági fórum előtt, ahol az IFC székhelye található. Ennek során pedig arra hivatkoztak, hogy az IFC megsértette a fejlesztési kölcsönszerződés azon pontjait, amelyek a környezet védelmének kötelezettségét írták elő. Az alsóbb fokú bíróságok ezidáig követett gyakorlata az IFC-nek a többi nemzetközi szervezettel egyetemben a külföldi államokat megillető mentességhez képest szélesebb immunitást biztosított. A Legfelső Bíróság ezt a gyakorlatot változtatta meg, amelynek eredményeként az alsóbb fokú bíróságon ténylegesen megindulhat az a per, amelynek során a felpereseknek azt kell majd bizonyítaniuk, hogy a károk az Egyesült Államok joghatóságán belüli kereskedelmi tevékenységből fakadtak, vagyis az IFC piaci szereplőként hozott döntésével függnek össze. Garcia Zendejas a döntéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy „bár a Legfelső Bíróság ezúttal az IFC ellen ítélt, a nemzetközi gazdaságfejlesztési intézmények mégis győzelemként kell tekintsenek erre az ügyre. A mélyszegénység elleni küzdelem és az életszínvonal javítása érdekében végzett tevékenységük ugyanis nem merülhet ki egyszerűen a projektekbe való beruházásokban; hanem egyúttal erős és hatékony jogorvoslati utat kell biztosítaniuk a közösségeknek azokra az esetekre, amikor a dolgok balul sülnek el.”

Az ügy hátteréről a Precedens korábban itt tett közzé írást.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141101