Háborús bűnösök kaphatnak menedékjogot Németországban

2019. március 14. 10:30

A Németországba érkező menekülteknek rutinszerűen felteszik azt a kérdést, hogy voltak-e hazájukban bűncselekmények szemtanúi, áldozatai vagy elkövetői. Az illetékes hatóságok azonban a válaszok csak elenyésző hányadából tudnak információt nyerni arra vonatkozóan, hogy ki és mit követett el. Emiatt sokszor előfordul, hogy még a gyanús esetekben sem kezdődhet el a nyomozás.

A német Szövetségi Belügyminisztérium egy, a napokban tartott sajtótájékoztatón beismerte, hogy a hatóságok a menekültek beszámolóiban szereplő feltételezett háborús bűnök csak töredékét vizsgálta ki. Ennek okaként a Szövetségi Belügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy a gyanús esetek magas száma nem tette lehetővé, hogy a rendőrség minden egyes ügyben nyomozást indítson. Horst Seehofer belügyminiszter azt hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy nagyon sok esetben lehetetlen volt az elkövetők vagy az általuk elkövetett cselekmények azonosítása, ami az ügyészség és a Szövetségi Bűnügyi Hivatal cselekvési lehetőségeit egyaránt behatárolja. Ezekben az esetekben ráadásul az elkövetés helye szerinti országok hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel (például a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságggal) is együtt kell működniük a német hatóságoknak.

A Süddeutsche Zeitung szerint ennek más magyarázata is lehet. A lap állítása szerint a Németországba érkező menekülteknek rutinszerűen felteszik azt a kérdést, hogy voltak-e hazájukban bűncselekmények szemtanúi, áldozatai vagy elkövetői, és az ezekre adott válaszok csak elenyésző hányadából lehet információt nyerni arra vonatkozóan, hogy ki és mit követett el. A német jogszabályok szerint a bizonyítékok hiányában nem rendelhető el nyomozás, főként nem Németország területén kívül történt cselekmények felderítése érdekében. A Bild továbbá azt is kiemeli, hogy a német hatóságok a menekültek elmondásából tudomásukra jutott háborús, emberiség és emberi méltóság elleni bűncselekményeknek csak a töredékét vizsgálták ki. 2015 óta mintegy ötezer esetben merült fel a gyanúja annak, hogy a Németországba érkező menekültek háborús bűncselekménynek voltak szemtanúi, áldozatai vagy elkövetői, de csak 129 ügyben rendeltek el nyomozást. 2015-ben és 2016-ban, a menekültválság tetőfokán 3800 esetben állt fenn a gyanú, de csupán 28 ügyben kezdtek el nyomozni a nyomozóhatóságok.

A Süddeutsche Zeitung cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy három hete tartóztattak le először szír állampolgárokat háborús bűncselekmények feltételezett elkövetése miatt Németországban. Anwar R-t Berlinben, Eyad A-t pedig Rajna-Pfalzban vették őrizetbe, mert a gyanú szerint a damaszkuszi kormány titkosszolgálati munkatársaiként embereket kínoztak. Mindketten menekültként érkeztek Európába. A Német Szabaddemokrata Párt, az FDP megengedhetetlennek tartja, hogy Németország háborús bűnösöknek adjon menedékjogot. A párt a téma kapcsán kétségét fejezte ki, mivel szerintük a hatóságok nem a kellő komolysággal jártak el ezekben az ügyekben.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141141

Ajánljuk még a témában