Migrációt segítő szervezeteket is támogat a Bizottság

2019. március 20. 14:45

Az Európai Unió költségvetésének jelentős hányadát fordítja különféle civil szervezetek támogatására. Az EP megbízásából készült, idén januárban napvilágot látott jelentés számos, a támogatásokkal kapcsolatos problémára felhívta a figyelmet. A legjobban támogatott szervezetek között pedig több, baloldali politikusok által vezetett, az Európába irányuló bevándorlást támogató szervezetet is találunk.

Becslések szerint az Európai Bizottság az éves uniós költségvetés mintegy 1,7%-át juttatja különféle nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz). Az Európai Parlament ezért időről időre vizsgálat alá vonja az uniós források kifizetését. Legutóbb a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) adott megbízást a Blomeyer&Sanz tanácsadócégnek, hogy készítsen jelentést a nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós források helyzetéről. A januárban publikált tanulmány elsődleges célja az volt, hogy bemutassa miként változott a Bizottság által kiosztott pályázati források ellenőrizhetősége a legutóbbi, 2010-ben lefolytatott hasonló vizsgálat óta.

A vizsgálat átfogó értékelése szerint ugyan számos előrelépés történt az elmúlt években, több probléma azonban változatlanul fennáll. Ha végigtekintünk a tanulmányon, láthatjuk, hogy ezek a problémák három fő terület szerint csoportosíthatók.

Nincs definiálva a támogatható szervezetek köre

Az első problémakör abban gyökeredzik, hogy az Unióban mind a mai napig nem került sor egy egységes keretrendszer kidolgozására a nem kormányzati szervezeteket illetően, aminek következtében nemcsak az egyes tagállamok, de még a Bizottság egyes főigazgatóságai is eltérő definíciókkal dolgoznak. Ezek a fogalmi különbözőségek befolyásolhatják a pályázati források kiosztását, sőt lehetővé teszik akár azt is, hogy egy szervezet úgy részesüljön uniós támogatásban, hogy közben a tagállamban, ahol működik, nem is minősül nem kormányzati szervezetnek.

Sokszor nem átlátható a finanszírozás

A vizsgálat feltárt továbbá egy sor adminisztratív hiányosságot is a pályázati források átláthatóságával és ellenőrizhetőségével kapcsolatban. Ezt alapvetően a Pénzügyi Átláthatósági Rendszer (FTS) hivatott biztosítani, amelyben a Bizottság minden évben közzéteszi az uniós finanszírozásban részesült szervezetek adatait. Az FTS adatai azonban sok esetben hiányosak és égető problémaként jelentkezik, hogy azokból csak a megítélt összegeket lehet megismerni, a tényleges kifizetéseket nem lehet ellenőrizni.  Hasonló problémákat azonosítottak az Átláthatósági Nyilvántartás (TR) működése kapcsán is. A TR elviekben „azokat a szervezeteket, illetve érdekcsoportokat tartja számon, amelyek befolyásolni kívánják az uniós jogalkotást és az uniós szakpolitikák végrehajtását,” ily módon biztosítva az Unió polgárai számára a lehetőséget, hogy felügyeletet gyakoroljanak a lobbitevékenységet végző szervezetek felett. A vizsgálat sommás értékelése szerint azonban a TR jelenlegi formájában nem hajt érdemi hasznot, ugyanis a szervezetek regisztrációja nem kötelező, hanem teljesen önkéntes alapon történik és bármiféle szankció hiányában többször is előfordult már, hogy egyes szervezet nyilvánvalóan valótlan információkat adtak meg magukról.

Etikátlan szervezeteket is támogat az EU

A tanulmány által azonosított harmadik problémakör a pályázati szabályzatok szerint kizárási oknak minősülő etikai és szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vétségek megítélése során jelentkezik. A vizsgálat konkrétan hivatkozik az Oxfam brit segélyszervezet körül kialakult botrányra, amely a hazai sajtóban is nyilvánosságot kapott. A Bizottság – bár már korábban is volt tudomása segélyszervezettel szemben megfogalmazott vádakról – csak azt követően tett konkrét lépéseket, hogy az Oxfam munkatársai által Haitin elkövetett szexuális visszaélések ügye felkorbácsolta az európai közvéleményt. Ezt követően a Bizottság az uniós forrásokból támogatott valamennyi segélyszervezetet felszólította, hogy tegyen lépéseket hasonló visszaélések megelőzése érdekében és ezekről tegyen jelentést a Bizottság felé. A jelentés azonban még így is azt a konklúziót vonta le, hogy a Bizottság általánosságban véve nem proaktív az etikai vétségek megelőzése területén.

Baloldali túlsúly, migrációt támogató szervezetek

A tanulmány által azonosított problémákon túl érdemes egy pillantást vetni az uniós forrásokból legjobban támogatott nem kormányzati szervezetek összetételére is. A vizsgálatban nevesített 39 szervezet mintegy felét egyetemek és tudományos kutatóintézetek teszik ki, míg a másik felét különféle humanitárius tevékenységet végző szervezetek alkotják. A legtöbb támogatást elnyerő nem kormányzati szervezetek között találkozhatunk még továbbá egy környezetvédelemmel foglalkozó, valamint egy, a demokratikus fejlődést és a választások tisztaságát segítő tanácsadó szervezettel is. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Költségvetési Főigazgatóság adatai alapján az egyetemek és kutatóintézetek mindössze megítélt támogatások 40%-án osztozkodnak, míg a források 60%-a jut a humanitárius, környezetvédő és politikai szervezetek részére.

Ugyancsak megállapítható, hogy egyes vizsgált szervezetek működésében politikai szempontok is szerepet játszhatnak. Ennek leglátványosabb jele, hogy 8 támogatott szervezet vezető pozícióját is ismert baloldali politikusok töltik be. A „fenntartható demokratikus fejlődést” világszerte támogató European Center for Electoral Support (ECES) vezetője például az a Monica Frassoni, aki az Európai Zöld Párt jelenleg is hivatalban lévő társelnöke is egyben. Összehasonlításképpen, jobboldali politikust egyet sem találunk a legjobban támogatott szervezetek vezetésében.

A támogatott szervezetek közül több is aktívan kiveszi a részét az Európába irányuló bevándorlás támogatásából. Például a volt dán szociáldemokrata miniszterelnök, Helle-Thornig Schmidt vezette Save the Children Fund rendszeresen kerül konfliktusba az olasz hatóságokkal amiatt, mert hajóik Földközi-tengeren végzett tevékenységükkel lényegében az illegális embercsempészek munkáját segítik. Az International Rescue Committee (IRC) vezetője, a brit munkáspárti ex-külügyminiszter David Milliband korábban pedig azt javasolta, hogy az Európai Unió tagállamai vegyenek át több mint félmillió menekültet a közel-keleti és afrikai országoktól.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141175

Ajánljuk még a témában