Cikkajánló: A szerzői jogi irányelv módosítása elhozta az internet halálát

2019. április 1. 10:07

Matthew Lesh, az Adam Smith Institute kutatóintézet vezetője szerint az Európai Parlament teljes mértékben aláásta az internet szabadságát azzal, hogy március 26-án megszavazta a szerzői jogi irányelv módosítását. Véleménye szerint ez nemcsak a hétköznapi internetezőknek árt, hanem a kisebb tartalomkészítőket is kiszorítja a versenyből, és a nagy kiadóknak, technológiai vállalatoknak kedvez.

Lesh úgy látja, hogy a módosítás elfogadásának napja a szabad internet halálát jelzi. Az új szabályozások ugyanis komoly kritériumokat támasztanak azzal kapcsolatban, hogy milyen online tartalmakat oszthatunk meg, s milyeneket nem. A kutató szerint az EP lépése fenyegeti a szabad véleménynyilvánítást, aláássa a kreativitást, valamint megszilárdítja az óriás technológiai vállalatok dominanciáját. Az irányelv módosítása hűen tükrözi azt, hogy mi a gond az EU döntéshozatali mechanizmusával – fogalmaz a szerző. Egyrészt az európai állampolgároktól teljesen elrugaszkodott nézőpontból született ez az új változat, másrészt a lobbisták érdekei igen markánsan körvonalazódnak az irányelv bizonyos rendelkezéseiből. „Az irányelvvel szembeni ellenállás kitartó és jól látható volt, de úgy tűnik, hogy ez sem érdekelte a döntéshozókat” – teszi hozzá Lesh. Több mint 200 szerzői joggal foglalkozó akadémikus állt ki a változtatás ellen azt jelezve, hogy a lépés csak egy igen szűk körnek kedvez. Hozzáteszi, hogy több meghatározó európai zeneipari szereplő is aggodalmát fejezte ki a tervezet kapcsán. Az irányelv módosítása ellen tiltakozó online petíciót nagyjából 5,1 millióan töltötték ki.

Mivel az Európai Parlament 348:274 arányban kedden megszavazta a döntést, így olyan új elemekkel kell számolniuk a felhasználóknak, mint a „linkadó” vagy épp a „többlépcsős cenzúrázás” folyamata. A 11. cikkely értelmében megszüntetik azt a gyakorlatot, miszerint a híroldalak és tartalomgyártók által közzétett anyagokra hivatkozó linket, címet, rövid összefoglalót ingyenesen közzétegyék más oldalak. „Ez nyilvánvalóan abszurd”– írja a kutató. Hiszen az internet-felhasználók a linkelés által találják meg a tartalomkészítőket, híroldalakat, ezzel is növelve a kattintások számát és a nézettséget. Lesh szerint a szerzői jogi irányelv 11. cikkelyének módosítása csupán azoknak a nagy tartalomgyártóknak fog kedvezni, akik megtehetik, hogy valóban bizonyos összegű licenc megvásárlására kényszerítsenek másokat. A kisebb, kevesebb bevétellel rendelkező vállalatok erre valószínűsíthetően nem lesznek képesek. Ez azért is káros, mivel az internet a szabad információszerzés egyik alapköve, s az efféle megszorítások visszavetik az eddigi vívmányokat.

Egy szintén komoly társadalmi és szakmai vitát kiváltó módosítás a 13. cikkely átírása volt. A rendelkezés értelmében ugyanis a közösségi oldalaknak olyan újfajta cenzúrázási metódusokat kell majd alkalmazniuk (Google, Facebook, Twitter, Tumblr, Instagram), amelyek a felhasználók által feltöltött tartalmakat szűrik. A cikkely értelmében ugyanis minden online webfórumnak felelősséget kell vállalnia azért, hogy a felhasználóik ne töltsenek fel szerzői jog által védett tartalmakat az adott felületekre. Ez az elvárás olyan algoritmusok által vezérelt cenzúrázási folyamatot követel meg, amely egyelőre instabil lábakon áll. A rendelkezés miatt eltűnhetnek a videóparódiák, a humoros GIF-ek, mémek. Matthew Lesh szerint ezek a lépések visszavetik az internet eddigi demokratikus működését, valamint olyan felesleges szabályok betartására köteleznek bizonyos oldalakat, amelyek teljesen feleslegesek a mai modern, globalizált világban. Cikke zárásában így fogalmaz a kutató: „Talán elvesztettük ezt a csatát, de a szabad internetért folytatott háborúnak folytatódnia kell”.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141234

Ajánljuk még a témában