Egy bírónő egyszerre a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja és Japán nagykövete

2019. április 08. 09:30

Kuniko Ozaki, a Nemzetközi Büntetőbíróság egyik bírája kérvényezte, hogy részmunkaidőben folytathassa tovább egy büntetőügy tárgyalását úgy, hogy közben április 3-tól Japán észtországi nagyköveteként szolgál. A Büntetőbíróság tagjai elfogadták a bírónő kérését.

2019. április 08. 09:30
null

Kuniko Ozaki két másik bírótársával együtt tárgyalja Bosco Ntaganda ügyét, aki 2002 és 2003 között követett el bűncselekményeket Kongóban. A tárgyalás 2015-ben kezdődött, s a védelem, illetve a vád is tavaly szeptemberben nyújtotta be az utolsó iratokat. Az ítéletre azonban még várni kell. Ozaki bírónő már az iratok összeállítása és előkészítése óta tagja az ügyet vizsgáló bírói csoportnak. Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságban 2018. március 10-én megszűnt a mandátuma, helyén maradt, hogy befejezze a Ntaganda-ügy tárgyalását. A Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló Római Statútum egyébiránt ezt a lehetőséget biztosítja az adott esetben eljáró bírák számára.

Eközben Japán felkérte Ozakit, hogy nagykövetként teljesítsen szolgálatot Észtországban 2019. április 3-tól. Emiatt a bírónő a Nemzetközi Büntetőbíróság elnökségéhez fordult, s azt kérvényezte, hogy hadd maradjon részmunkaidőben a bíróság kötelékében, amíg le nem zárul a Ntaganda-ügy tárgyalása. Indoklása szerint a nagyköveti munkája semmilyen hatással nem lesz a bírói pozíciójára, függetlenségére. Ozaki így fogalmazott: „Ha ennek bármilyen hatása lenne a Ntaganda-ügyre, akkor azonnal felhagyok a kötelezettségem teljesítésével és értesítem a bíróságot”. Ozaki kérése után az elnökség felhívta az összes bíró figyelmét a Római Statútum 40. cikkelyének 2. pontjára, amely előírja, hogy egyik bíró sem vehet részt olyan tevékenységben, amely vélhetően megzavarja munkáját vagy kihat a függetlenségére. Az említett cikkely 3. pontja pedig azt szögezi le, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság bírái kizárólag főállásban alkalmazhatók, és semmilyen más szakmát nem űzhetnek párhuzamosan.

Ozaki kérvényét végül 14 bíró támogatta, míg Marc Perrin de Brichambaut, Luz del Carmen Ibáñez Carranza és Rosario Salvatore Aitala elutasította a kérelmet. Tomoko Akane tartózkodott, Cuno Tarfusser bíró pedig nem volt jelen a szavazáskor. A támogatók azzal indokolták döntésüket, hogy Ozaki nagyköveti tisztsége nem fogja befolyásolni bírói tevékenységét, illetve a függetlenségét sem veszélyezteti a megnevezett pozíció. Hozzátették, hogy a bírónő saját „kivételes kérésére” maradhat részmunkaidőben a Bíróság kötelékében a vitatott ügy lezárultáig. Ezzel szemben a kérvényt elutasítók megjegyezték, hogy a közvélemény szempontjából igencsak aggályos, hogy úgy marad valaki tag a Bíróságban, hogy közben egy állam politikai és végrehajtói érdekeiben jár el. Szerintük jelentős kockázattal bír, hogy a Statútum 41. cikkelyének 2. pontja alapján akár ki is zárhatják a bírónőt a tárgyalásból, vagy akár a végső ítéletet is megtámadhatják pártatlanságának megsértésére hivatkozva.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
világbéka
2023. március 20. 14:18
2020. szeptember 2-án az Egyesült Államok kormánya szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze, Fatou Bensouda és egy másik magas rangú ügyészi tisztviselő, Phakiso Mochochoko ellen. Ezenkívül Michael Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok korlátozta a vízumok kiadását bizonyos meg nem nevezett személyek számára, „amelyek részt vettek az ICC amerikai alkalmazottak vizsgálatára irányuló erőfeszítéseiben”. A Bensouda és Mochochoko elleni szankciók Donald Trump elnök 2020. június 11-én kiadott átfogó végrehajtási rendeletét hajtották végre. Ez a rendelet országos vészhelyzetet hirdetett, és engedélyezte a vagyon befagyasztását és a családok belépési tilalmát azon ICC-tisztviselőkkel szemben, akikről megállapították, hogy részt vettek bizonyos tevékenységekben. Korábban a Trump-adminisztráció többször fenyegetőzött az ICC-vizsgálatok meghiúsítására Afganisztánban és Palesztinában. Előzetes lépésként 2019-ben a Trump-kormányzat visszavonta az ügyész amerikai vízumát. https://www.hrw.org/news/2020/12/14/us-sanctions-international-criminal-court
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik