Már bírósági ügyekben is szerepet játszanak a hangulatjelek

2019. április 12. 09:30

Az üzenetküldő mobilapplikációk és a közösségi média térhódítása magával hozta az emojik és emotikonok elterjedését. Eric Goldman, a Santa Clara University School of Law jogászprofesszora azt vizsgálja cikkében, hogy miért nő rohamosan az olyan bírósági tárgyalások száma, ahol az emoji vagy az emoticon szavak elhangzanak. Az internetes joggal, reklámjoggal és a szellemi tulajdon kérdéseivel foglalkozó szerző szerint a közeljövőben egyre nagyobb szükség lesz emojiszakértőkre a jogi világban.

A hangulatjelek megjelenésével átalakul a kommunikációnk

A szerző, Erik Goldman az Egyesült Államokban használatos Westlaw és Lexis nevű online jogi adatbázisokban az emoji és emoticon (egyszerűen: hangulatjel) kifejezésekre keresett rá az elmúlt 15 évre visszamenőleg. Goldmant az érdekelte, hogy vajon milyen gyakran hivatkoznak rájuk a bírósági szakvéleményekben, bírói döntésekben. A kutatás azért aktuális, mert napjainkban egyre többen használják – főleg okostelefonjaikon – az olyan üzenetküldő applikációkat, mint a Facebook Messenger, a Viber, a WhatsApp vagy az iMessage. A szerző – az előbb említett csevegőalkalmazások folyamatos térnyerése miatt – exponenciális növekedést tapasztalt a hangulatjeleket említő bírósági eseteknél: 2017-ben még 33, ám 2018-ban már 53 ügynél jelent meg az emoji/emoticon kifejezés. 2004 óta már 171 ügyben fordultak elő ezek a fogalmak, vagyis az összes megjelenés 30 százaléka 2018-ból adatolható. Jól látható az is, hogy az emoji 2014 óta jóval nagyobb arányban fordul elő, mint az emoticon. Mindez azért érdekes, mert a lexikonokban egyelőre az emoticon kifejezést használják, ez azonban hamarosan megváltozhat. A jogi adatbázisokban való előfordulások gyakoriságát tekintve kijelenthető, hogy az ügyek többségében csak egyszeri említésként jelenik meg a hangulatjel, és amelyekben többször szerepelt, ott sem töltött be fontos szerepet. Goldman viszont úgy látja, hogy hamarosan eljön az idő, amikor komoly súlyuk lesz.

A hangulatjelek miatt egyre több bírósági perre kerülhet sor a jövőben

A probléma az lehet, hogy a különböző üzenetküldő applikációk és közösségi platformok azonos karakterek begépelése esetén más-más emojikat jelenítenek meg. Goldman egy közelmúltban publikált akadémiai kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy a válaszadók 25 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy a közösségi oldalán posztolt emoji másképp nézhet ki (másként ábrázolják) egy másik platformon. Miután megmutatták nekik, hogy a közzétett üzeneteik másképp néznek ki a különböző alkalmazásokban, 20 százalékuk úgy reagált, hogy inkább átszerkesztenék vagy közzé sem tennék az üzenetüket. A felmérésből arra lehet következtetni, hogy napi szinten milliós nagyságrendű lehet azoknak a tweeteknek a száma, amelyeket az emberek utólag megbánnának, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az emojik „átalakulnak”. Goldman szerint ez azért fontos, mert egyre több bírósági per származhat az eltérően megjelenő hangulatjelek félreértelmezéséből.

Annak ellenére, hogy a platformok egyre inkább összehangolják az emojik megjelenítését, még mindig nagy különbségek fedezhetők fel a különböző alkalmazások között. A hangulatjelek eltérő megjelenésének elsősorban a szexuális zaklatási ügyeknél van egyre nagyobb jelentősége. Mivel ezek nonverbális − nem nyelvi − kommunikációs formák, a bíróságok másképp értelmezhetnek és magyarázhatnak bizonyos eseteket. A különböző platformokon megadott ugyanolyan karakterek akár szexuális töltetű hangulatjelekké alakulhatnak eltérő felületeken – fogalmaz Goldman.

 

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141297

Ajánljuk még a témában