Lendületben a Minority SafePack

2019. április 15. 14:56

A Minority SafePack hosszú távon meghatározó kezdeményezés lesz – mondta Astrid Thors, volt EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztos legújabb vitairatának brüsszeli bemutatóján.

2019. április 15. 14:56
null

Kisebbségpolitikák Európában: merre tartunk? címmel szervezett közös szemináriumot 2019. április 9-én a finn Magma think tank és a brüsszeli Coppieters Foundation. Az esemény legjobban várt előadója Astrid Thors volt, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa. Thors Kisebbségpolitikák Európában – Reflexiók és fejlemények 1990 és 2018 között című vitairatában számos égető problémára és kihívásra hívta fel a figyelmet. Egyrészt azt emelete ki, hogy a kilencvenes évek volt a nemzeti kisebbségvédelem aranykora Európában, azonban azóta súlyos visszaesés tapasztalható ezen a szakpolitikai területen. Ezzel szemben rávilágított, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés új lendületet hozhat. Hangsúlyozta azt is, hogy nemzetközi színtéren többnyire az etnikai kisebbségek védelme a leghangsúlyosabb, de az egyes államokban különböző nyelvi, vallási és egyéb kisebbségi közösségek védelme ugyanannyira fontos. Kifejtette, hogy szerinte az Európai Unióban kettős mérce tapasztalható, mivel a koppenhágai kritériumok tartalmaznak ugyan elvárásokat a kisebbségvédelemmel kapcsolatban, azonban mihelyst  tagjelölt állammá válik egy ország, már nem kell figyelembe venni ezeket a szabályokat. A kritériumok jelentőségének vonatkozásában példaként hozta fel Szlovákiát és a Mečiar-kormányt. Thors szerint kérdéses, hogy Európa továbbra is vezető szerepet tölt-e be a kisebbségvédelem terén. Példaként említette, hogy az utóbbi években egyre erősödik a gyűlöletbeszéd és az idegenektől való félelem az EU-ban.

Alan Sandry, a Coppieters Foundation alelnöke hozzászólásában a nemzet és a nép fogalmának alapvető jelentőségére mutatott rá. Szerinte ugyanis a kisebbségeket nemcsak közösségként, hanem egyénekként is értelmezni kell, létük pedig nem jogi, hanem ténykérdés. A Brexitet a társadalmat megosztó, egzisztenciális kérdésnek nevezte. Vicent Fenollar i Sastre, a brüsszeli székhelyű NPLD (Network to Promote Linguistic Diversity) munkatársa szerint a kilencvenes évek nagyszabású kisebbségvédelmi jogalkotása azt a hamis érzetet keltette, hogy Európa megnyugtató módon kezelte a kisebbségvédelem kérdését. Az EU története azonban azt mutatja, hogy a nyelvi jogok vonatkozásában visszafejlődés tapasztalható (pl. megszűnt a kisebbségi nyelvek közvetlen támogatásának lehetősége; megszűntették a 2007-ben létrehozott, többnyelvűségért felelős uniós biztos tisztségét). Emiatt uniós intézkedéseket célzó javaslatokat fogalmazott meg. Ajánlása szerint ideális lenne, ha minden nyelv vonatkozásában lehetne pályázni uniós támogatásra, valamint ha a kisebbségi és regionális nyelveket is elismernék hivatalos nyelvként. Ezen felül javasolta, hogy a nyelvi jogok kerüljenek bele az Alapjogi Chartába, illetve hogy a kisebbségi nyelvek is jussanak szerephez a Digitális Egyéges Piacon. Astrid Thors záró gondolatként elmondta, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadása nagy reményeket keltett a nemzeti kisebbségekben. Hozzátette azt is, hogy szerinte Minority SafePack kezdeményezés mindenképp pozitívan hatott az EU-s kisebbségvédelemre. Egy olyan új úttörőként hivatkozott rá, amely hosszabb távon is meghatározó szereplője lehet az európai kisebbségvédelemnek. A vitairat a 2018-as év meghatározó fejleményei közé sorol három magyar vonatkozású kisebbségvédelmi eseményt, illetve dokumentumot: sikeres aláírásgyűjtés a Minority SafePack kezdeményezés esetében, az Európai Parlament által elfogadott jelentés a kisebbségi minimumról (Nagy-jelentés), az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozata a regionális és kisebbségi nyelvekről (Hoffmann-jelentés).

Kapcsolódó cikkek

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kétes
2019. április 21. 11:03
A Minirity Safe Pack két dologra világított rá: 1. Az EU (brüsszeli bürokrácia, bizottság, parkament, emberi jogi bíróság) jelentős demokrácia deficittel küzd, mivel 1 millió ember szava kell ahhoz, hogy foglalkozzanak olyan problémával, amely napnál is világosabb. 2. A magyarság kiismeri magát az EU bürokratikus útvesztőiben. Már csak győznünk kell megtanulnunk! Trianon egyetlen “előnye” (bárcsak ne lenne!), hogy már 5 olyan EU tagország van ahol magyar kisebbségi ügyben nem kell elmagyarázni, hogy mit is ír alá.
gacsat
2019. április 19. 23:25
Szarbarna Európa egységesen szarbarna szinű, szarbarna hajú szarbarna szemű emberekkel. Ez ám a soxinűség.
Márkus István
2019. április 16. 17:58
meg az lmbtq és meleg embereket is
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik