Szigorú törvénnyel venné fel a harcot az álhírekkel a szingapúri kormány

2019. április 26. 09:56

Akár börtönbüntetés is várhat Szingapúrban azokra az internetezőkre, akik a kormány véleménye szerint valótlan állításokat terjesztenek.

2019. április 26. 09:56
null

A szingapúri kormány április 1-jén előterjesztette az „Internetes valótlanságok és manipulációval szembeni védelemről” szóló törvényt. A világsajtó által csak szingapúri álhír-ellenes törvényként emlegetett rendelkezést várhatóan a következő hetekben-hónapokban fogadhatják el. A szingapúri szabályozás azért is kiemelt fontosságú, mert a dél-kelet ázsiai térség államai gyakran tekintenek példaként a városállam működésére.

De mit is tartalmaz az új törvény? A rendelkezés egy sor kötelességet ró az internethasználókra, valamint a különféle „közvetítőkre,” így például a közösségi média platformokra, a hirdetőcégekre vagy éppen az internetszolgáltatókra. Eme kötelezettségek központi eleme, hogy szigorúan tilos olyan téves ténymegállapításokat elérhetővé tenni a szingapúri felhasználók számára, amelyek sérthetik a közérdeket. Eme rendelkezés megsértése alapesetben 5, míg, ha valaki ezt „álnéven” vagy saját identitását máshogy elfedve teszi, akkor akár 10 évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható.

A törvény szövege szerint egy „állítás akkor téves, ha az hamis vagy félrevezető önmagában vagy kontextusában.” A törvénysértéshez szükséges valamilyen közérdek megsértése is. A közérdek fogalmába pedig – az új törvény szerint – olyan dolgok eshetnek, mint Szingapúr biztonsága, az egészségügy, a pénzügyek nyugalma, a nemzetközi kapcsolatok, a választások és szavazások lefolytatása vagy éppen a kormányba és az állam működésébe vetett „társadalmi bizalom.”

A törvény végrehajtását nem csak a bíróságok, hanem a minisztériumok is felügyelhetik. Az új rendelkezés értelmében ugyanis a miniszterek jogosulttá válnak arra, hogy egyes személyeket arra kényszerítsenek, hogy állításaikat hamisnak jelöljék meg és azokat a minisztérium által kiadott tényekkel egészítsék ki. Különösen elrettentő erejű lehet, hogy a törvény értelmében kötelezni lehet majd embereket arra is, hogy hamisnak minősített állításaik terjesztését fejezzék be és gondoskodjanak róla, hogy ezek az állítások a továbbiakban ne legyenek elérhetők sehol az interneten.

A különféle „közvetítőkre” hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak. A rendelkezés értelmében, az internetszolgáltatóknak szükség esetén blokkolniuk kell a hozzáférést olyan „online helyekhez”, ahol hamisnak minősített állítások találhatók, míg a közösségi média platformokat – a nyomtatott sajtótermékekkel és a tévécsatornákkal egyetemben – arra köteleznék, hogy valamennyi szingapúri felhasználóval közöljék a minisztériumok által kiadott helyesbítéseket.

Az egyes honlapokra vonatkozóan a törvény egy „három csapásos” rendszert vezetne be. Ennek értelmében, ha egy weboldalon harmadik alkalommal is hamisnak minősített állítás jelenik meg, úgy az oldalt „deklarált online helynek” minősíthetik két év időtartamra. Eme időszak alatt a honlap üzemeltetőjének ezen időszak alatt fel kell tüntetnie oldalán ezt a minősítést, vagyis lényegében saját magát kell megbízhatatlannak bélyegeznie. A legsúlyosabb szankció azonban kétségtelenül az, hogy a reklámcégek nem helyezhetnek el hirdetéseket ilyen oldalakon, amelyek üzemeltetői így nem csak a morális, de közvetlen anyagi kárral is kénytelenek lesznek szembenézni.

Bár a szingapúri kormány szerint a törvényjavaslat egy „nagy lépés előre” az álhírek elleni harcban és alkalmazása nem sérti majd a szólásszabadságot, sokan aggodalmukat fejezték ki. Kritikusai szerint ugyanis a törvény elsősorban a szingapúri kormány kezébe helyezi majd az „internet megtisztítását.” Bár a miniszterek döntésével szemben lehet jogorvoslatot kérni a bíróságoktól, a hosszadalmas és költséges eljárások nem változtatnak azon a tényen, hogy ezen időszak alatt is bűncselekménynek minősül, ha valaki nem tesz eleget a kormányzati utasításoknak. Ugyancsak problémaként merülhet fel, hogy a törvénytervezet szerint a kormány nem visel majd az állampolgárokhoz hasonló felelősséget saját kommunikációjáért, valamint nem tisztázott az sem, hogy az új törvény csak a jövőben közzétett állításokra vonatkozik majd, vagy akár visszamenőlegesen is lehet majd alkalmazni a már jelenleg is létező internetes tartalmakra vonatkozóan.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik