​Európai Unió Bírósága: Továbbra is menekültnek minősülnek a súlyos bűncselekményt elkövető migránsok

2019. május 20. 09:35

A menekült jogállás visszavonása vagy a jogállás megadásának megtagadása következtében nem veszíti el menekült minősítését az a személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldöztetésnek lesz kitéve. Még akkor sem, ha súlyos bűncselekményt követ el.

Belgiumban és Csehországban egy elefántcsontparti és egy kongói állampolgártól, valamint egy csecsenföldi származású személytől – akik menekült jogállással rendelkeztek, illetve ilyen jogállás iránti kérelmet nyújtottak be – a menekültekről szóló irányelv rendelkezései alapján visszavonták a menekülti jogállásukat, illetve megtagadták annak megadását. A bíróságok arra hivatkoztak, hogy a fenti személyek fenyegetést jelentenek a fogadó tagállam biztonságára vagy – különösen súlyos bűncselekményért való jogerős elítélésük miatt – annak társadalmára. Az elkövetőket többek között kiskorú személy megerőszakolása miatt ítélték el.

Az érintett személyek a Conseil du Contentieux des Etrangers (külföldiekkel kapcsolatos jogi ügyekben eljáró bíróság, Belgium), illetve a Nejvyšší správní soud (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Cseh Köztársaság) előtt kifogásolták a menekült jogállás visszavonását, illetve megadásának megtagadását. Érvelésük szerint a menekültekről szóló irányelv bizonyos rendelkezései ellentétesek a Genfi Menekültügyi Egyezménynek a visszaküldés tilalmát garantáló elvével (non-refoulement). A két bíróság ezután az Európai Unió Bíróságához fordult.

A Bíróság 2019. május 14-i ítéletében megállapította, hogy mindaddig, amíg a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy megalapozottan fél attól, hogy származási országában vagy a tartózkodási helye szerinti országában üldöztetésnek lesz kitéve, e személynek a fent említett irányelv és a Genfi Egyezmény értelmében vett menekültnek kell minősülnie, mégpedig attól függetlenül, hogy a menekült jogállást hivatalosan biztosították-e számára. Az EUB továbbá azt is kimondta, hogy az irányelv és az Alapjogi Charta együttes alkalmazásával − amely kimondja a kínzás tilalmát és a non-refoulement elvét − megfelelően biztosítható az Egyezmény betartása a tagállamokban.

Összességében tehát a menekültként való elismerés megtagadása vagy megvonása nem jelenti automatikusan azt, hogy az illetőt ki is kell toloncolni, hiszen ha okkal tart attól, hogy a hazájában kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak lenne kitéve, akkor sem lehet kitoloncolni, ha a menekültként történő elismerését megtagadták vagy megvonták tőle a menekültstátuszt.

Stephan Mayer (CSU), a német belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy az ítélet visszaigazolja, hogy a német hatóságok helyesen alkalmazzák az uniós jogot, és megjegyezte, hogy mindenképpen fontos, hogy kimondta az EUB, hogy a tagállamoknak jogukban áll a közbiztonságra veszélyt jelentő vagy súlyos bűncselekményeket elkövető személyektől a menekültstátusz megvonása vagy annak megtagadása. Mayer hozzátette, hogy a szövetségi kormány tovább fogja szigorítani a kitoloncolás szabályait azzal, hogy megteremteni a kitoloncolási őrizet jogintézményét.

A Die Welt Salvini olasz belügyminiszter reakcióját idézte, aki szerint ez az ítélet is azt mutatja, hogy Európát meg kell változtatni. Hangsúlyozta, hogy sem a véleményét, sem a törvényeit nem fogja módosítani: azoknak a „menedékkérőknek”, akik lopnak, drogot csempésznek és nőket erőszakolnak meg, vissza kell térniük hazájukba.

 

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141469

Ajánljuk még a témában