A lett Legfelsőbb Bíróság szerint törvényellenes a nemzeti függetlenségről való lemondásra buzdítani

2019. június 2. 17:20

Bár a humoros petíciója miatt elítélt férfi javaslata az Oroszországgal való egyesülésre vonatkozott, a bíróság döntése akár az európai föderalizáció híveit is fenyegetheti.

Maksim Koptelov nevét még 2014 márciusában ismerhette meg a szélesebb lett közvélemény, miután a filmrendezőként dolgozó férfi internetes aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy Lettország egyesüljön Oroszországgal. Bár az orosz kisebbséghez tartozó Koptelov az online petíciót egyértelműen tréfának szánta – a felhívás szövegének egy külön kitételében ezt világosan le is szögezte –, a balti országok történelméből fakadóan a lett igazságszolgáltatás nem igazán értékelte a viccet. Koptelov ellen eljárás indult „a Lett Köztársaság nemzeti függetlensége elleni cselekményre való nyilvános felhívás” miatt, majd a rigai regionális bíróság ki is mondta bűnösségét. A férfi természetesen fellebbezett, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely idén április 10-én szintén bűnösnek mondta ki Koptelovot, akire így az ítéleté értelmében 140 óra közmunka vár.

Az első hallásra kissé abszurd eljárás valójában nagyon is súlyos téttel bírt. A Legfelsőbb Bíróságnak ugyanis valójában arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy valóban törvénytelen-e Lettország függetlenségének feladására buzdítani az állampolgárokat, és ha igen, akkor ez a tiltás milyen esetekben érvényes. A kérdés nagyon is aktuális, mert bár arra kevés az esély, hogy Lettországban komolyan napirendre kerül majd az Orosz Föderációhoz való csatlakozás gondolata, az Európai Unión belül állandó téma a szövetségi rendszer föderalizálásának – vagyis lényegében az Európai Egyesült Államok létrehozásának – terve. Márpedig ez éppúgy Lettország függetlenségének megszüntetésével járna, mint Koptelov humoros javaslata.

A bírósági döntés alapvetően abból a gondolatból indult ki, hogy a lett büntetőtörvénykönyv határozottan tiltja a nemzeti függetlenség felszámolására irányuló törekvéseket. Ugyan 2016-ban ezt a rendelkezést kiegészítették azzal, hogy a tiltás csak abban az esetben érvényes, amennyiben a függetlenség felszámolására irányuló törekvés az alkotmányban nem engedélyezett módon történik, az elsőfokú bíróság – egy alkotmányjogi szakértő véleményére alapozva – azzal indokolta döntését, hogy a lett alkotmány semmilyen esetben sem teszi ezt lehetővé.

A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű. Az alkotmány első cikkelye valóban kimondja ugyan, hogy Lettország független állam, korábban azonban már több alkalommal kimondták, hogy az alkotmányt meg lehet változtatni. Így például a 2007-es orosz-lett határegyezmény kapcsán a lett Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a – függetlenséget is tartalmazó – első cikkely megváltoztatható, amennyiben azt – az alkotmány 77. cikkelye által előírt – népszavazás hagyja jóvá. A Lett Köztársaság függetlenségének helyreállításáról szóló 1990-es nyilatkozat – amelyet hagyományosan az alkotmánnyal egyenrangúnak tekintenek a balti országban – ugyancsak a nép kezébe helyezi a döntést a függetlenség esetleges feladásáról.

Úgy tűnik tehát, hogy a dilemma, miszerint Lettország lemondhat-e törvényesen a függetlenségéről, továbbra is fennáll. A történetben új fejleményt azt hozhat majd, ha Koptelov megtámadja a Legfelsőbb Bíróság ítéletét az Alkotmánybíróság – vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága – előtt.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141462

Ajánljuk még a témában