Cikkajánló: Ha már a börtön sem működik, akkor mi fog?

2019. május 29. 15:57

Emily Bazelon, a New York Times újságírója szerint az amerikai igazságszolgáltatás jelenleg úgy működik, hogy az ügyészek a legkisebb szabálysértésért is elzárást kérnek. Ezt a fajta szigort az elmúlt években a közbiztonság fokozása érdekében a politikai szereplők is támogatták. Ez azonban oda vezetett, hogy egyre jobban nő a feszültség a társadalomban, ugyanis a börtönbüntetésre ítéltek számának növekedése miatt egyre több család vált érintetté.

Az amerikai igazságszolgáltatás a börtönbüntetésekre épül

A világ összes országát tekintve népességarányosan az Egyesült Államokban vannak a legtöbben börtönben, jelenleg összesen 2,3 millióan. Az American Civil Liberties Union civil szervezet 2018-ban végzett felmérése szerint a válaszadók 59 százaléka inkább támogatna egy olyan elnökjelöltet, aki a börtönnépesség csökkentését pártolja. Eddig a politikusok is a minél szigorúbb büntetések hívei voltak, a helyzet azonban megváltozhat a jövőben, hiszen az amerikaiak többsége szerint egyre tarthatatlanabb a helyzet a börtönökben. A New York Times publicistája úgy látja, hogy ez óriási változás, hiszen az elmúlt évtizedekben az elnökjelöltek többek között abban versenyeztek, hogy kinek a programjával lehetne minél több embert rács mögé juttatni. A büntetőjog reformja egyre inkább esedékes, s ezt már mind a Republikánus, mind a Demokrata párt felismerte.  

Az Egyesült Államokban rendkívül gyakori, hogy kis értékű lopásokért vagy közlekedési bírságok befizetésének elmulasztásáért is akár börtönbe lehet kerülni. 2018-ban Texasban például 524 ezer ember került börtönbe be nem fizetett közlekedési bírság miatt. Emily Bazelon szerint hibás az az elképzelés, miszerint gyilkosokkal és erőszaktevőkkel vannak túlzsúfolva a börtönök. Az utóbbi időben azonban a korábbi gyakorlatok lazítása és enyhébb büntetések alkalmazása figyelhető meg. Így tett például Wesley Bell államügyész is, aki megválasztása napján azonnal az egyik legprogresszívebb óvadékeljárást vezette be. Bell kijelentette azt is, hogy hivatala többé nem fogja visszavonni a próbaidőt a be nem fizetett büntetések miatt.

Az elnökjelölti kampányban fontos szerepe lehet az igazságügyi reformnak

A szerző úgy véli, hogy a közbiztonságról szóló vita újradefiniálására volna szükség, hiszen a tömeges bebörtönzés befejezése és a büntetőjogi rendszer igazságosabbá tétele nem áll ellentétben a közbiztonsággal, hanem éppen annak részét képezi. Az amerikai társadalomban folyamatosan nő a feszültség e helyzet rendezetlensége miatt. A gyilkossági ügyeknek például csak a 60 százalékában történik letartóztatás vagy egyéb intézkedés. Ennek kapcsán Bazelon felidézi azt az esetet, amikor Baltimore-ban mozgó plakátokat helyeztek ki a gyermeküket gyilkosság miatt elveszítő anyák. A következő felirat szerepelt a táblákon: „Állítsák meg a marihuána birtoklása miatti letartóztatásokat, s oldják meg inkább a gyilkossági ügyeket!” Az Egyesült Államokban az elnöknek nincs valódi ráhatása az amerikai büntetőeljárásokra, hivatali ideje alatt vagy az elnökjelölti kampányok alkalmával azonban súlyt adhatnak az ügynek. A szerző szerint az az elnökjelölt, aki megpróbálja előrevinni az igazságszolgáltatási reform ügyét, jelentős politikai hasznot húzhat belőle, és egyúttal az ország közállapotán is javíthatna.

 

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141468

Ajánljuk még a témában