Cikkajánló: Az Európai Unióban politikai célok mentén értelmezik az alapjogokat

2019. május 31. 08:55

Mark Dawson és Elise Muir arra világítanak rá közös elemzésükben, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága szisztematikusan igyekeznek mozgásterüket bővíteni, és a saját politikai céljaiknak megfelelően, kiterjesztő módon értelmezni az alapjogokat. Magyarország példáján keresztül azt mutatja be a szerzőpáros, hogy a tisztán közigazgatási vagy alkotmányjogi kérdéseket miként tematizálják át alapjogi dilemmákká. Dawson és Muir szerint ezzel a lépéssel a Bizottság és a Bíróság teljes mértékben aláássa az egész EU-s jogrendszer megbízhatóságát, hiszen saját szerepkörükből kilépve politikai szerepet is vállalnak.

Az Európai Bizottság politikai céljai szerint foglalkozik az alapjogokkal

Az Európai Unió szerződéseiből és az Alapjogi Chartából adódóan az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Bíróságának viszonylag szűk mozgástere van az alapjogok értelmezése és érvényesülésük kikényszerítése terén. A szerzők szerint éppen ezért a Bizottság és a Bíróság indirekt módon igyekszik a saját világnézeti és politikai szempontjainak megfelelően értelmezni és érvényesíteni az alapjogokat. Ennek egyik, most is fejlesztés alatt álló stratégiája a négy alapszabadság felől közelít, és elsősorban a kötelezettségszegési eljárásokat használja fel.

Így például a 2011-es magyar médiatörvény kritikájában a Bizottság egy, a szolgáltatások szabadságához kötődő irányelv megsértését kérte számon a magyar kormányon. A jogszabály feltételezett megsértésének bizonyítására a Bizottság alapjogi érvelést is felmutatott. Az említett esethez hasonlóan járt el Franciaországgal szemben is egy 2010-es, romák kitoloncolását érintő ügyben. Akkor a személyek szabad mozgásának szabályai felől közelítette meg az ügyet a testület, de egyéb összefüggéseket is felállított alapjogi kérdések kapcsán.

Dawson és Muir szerint az Európai Bizottság és a Bíróság a négy alapszabadságon túlmutatóan más elemekkel is bővíti a stratégiát. Ide sorolható például az a kezdeményezés, amely szerint az európai uniós források kifizetését alapjogi vagy jogállamisági kritériumokhoz kötnék. Ezen felül hasonló lépés volt az is, amikor 2012-ben a monetáris ügyekért felelős biztos azt az álláspontot képviselte, hogy az IMF pénzügyi eszközeinek biztosításához kapcsolódó feltételek között az alapjogi kérdéseket is vizsgálni kellene.

Magyarország kapcsán a szerzők azt is megemlítik, hogy az EU-s kötelezettségszegési és büntető eljárásokkal párhuzamosan az Európa Tanács is egyre élesebb kritikát fogalmazott meg. A Velencei Bizottságon keresztül a tisztán közigazgatási vagy alkotmányjogi kérdéseket szisztematikusan áttematizálták alapjogi dilemmákká. 

Fokozódó politikai viták várhatók az uniós intézmények, valamint a tagállamok között

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy ezzel a stratégiával az Európai Bizottság és a Bíróság a szerződésekben meghatározott hatáskörökön túlterjeszkedik, és egyértelműen politikai szerepet vállal magára. Mindezidáig ugyanis olyan ügyekben vették elő az alapjogi érvrendszert, és olyan módon értelmezték ezeket az alapvető jogokat, amelyek a Bizottság politikai érdekeit szolgálták. Ezzel azonban a teljes EU-s jogrendszer megbízhatóságát ássák alá, hiszen nem a tagállami kormányok vagy az Európai Parlament által átgondolt rendszer keretei között mozognak. Sokkal inkább ad hoc és szelektív módon lépnek fel, ezzel pedig egy nem legitimált és nem átgondolt rendszert próbálnak rákényszeríteni a tagállamokra. Ezzel összefüggésben Dawson és Muir álláspontja az, hogy a Bizottságnak és a Bíróságnak nem szabad meglepődnie azon, ha a tagállamok politikai síkon támadják majd a Bizottságot, és politikai válaszokat fognak adni.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141525

Ajánljuk még a témában