Államok közötti jogvita az Emberi Jogok Európai Bíróságának napirendjén

2019. június 12. 11:11

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) olyan ügyet vett napirendjére, amelynek alapját egy Szlovénia és Horvátország közötti, évtizedekre visszanyúló jogvita képezi. Jugoszlávia két utódállama egy olyan szlovén bank miatt méri össze erejét az EJEB előtt, amely még az 1980-as években horvát vállalatoknak nyújtott hiteleit próbálta sikertelenül behajtani a horvát bíróságok előtt. A kuriózumnak számító ügyben az EJEB Nagykamarája jár el.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az „emberi jogok nemzetközivé válásának” egyik leglátványosabb eredményeként azzal az alapvető céllal jött létre, hogy elejét vegye a 20. század első felét jellemző, tömeges emberi jogi jogsértések és atrocitások megismétlődésének. Ennek megfelelően pedig a ténylegesen 1960 óta működő EJEB az emberi jogok európai egyezményének érvényesülését felügyeli elsősorban az magánszemélyek által bepanaszolt államok jogsértő tevékenységének vizsgálatán és szankcionálásán keresztül. Emellett azonban arra is van lehetőség, hogy államok forduljanak a strasbourgi fórumhoz egy másik részes állam egyezménysértése miatt. Az ilyen típusú ügyek ugyanakkor az esetek csupán elenyésző részét teszik ki. Az EJEB ilyen, európai közrendet is érintő ügyben összesen mintegy 25 alkalommal hozott döntést.

Jugoszlávia két utódállama, Horvátország és Szlovénia között ugyanakkor éppen egy ilyen rendhagyó jellegű és évtizedekre visszatekintő jogvita bontakozik ki. A szlovén bejegyzésű Ljubljanska banka zágrábi fiókja még az 1980-as évek során hitelezett horvát vállalatoknak. Jugoszlávia felbomlását követően, az 1990-es évek elején ezen adósságok visszakövetelése érdekében immáron horvát bíróságok előtt indított pert a szlovén állam által időközben államosított bank. A horvát bíróságok az esetek egy részében megtagadták a szlovén bank bíróság előtti fellépési lehetőségét, míg ahol a bank számára kedvező döntés született, ott az ítéletek végrehajtása hiúsult meg. A Ljubljanska banka az eredménytelenül kimerített horvát jogorvoslati lehetőségek után 2007-ben fordult az EJEB-hez. A bíróság azonban a panaszát arra tekintettel nem vizsgálta érdemben, hogy a bank nem független, hanem a szlovén állam ellenőrzése mellett működik. Szlovénia e döntést követően, 2016-ban indított eljárást Horvátországgal szemben a rendhagyó jellegű államközi vitarendezés lehetősége alapján. Szlovénia keresetének lényegi elemét egyfelől annak kifogásolása jelenti, hogy a szlovén pénzintézetet akadályozták a bírósági jogorvoslat igénybe vételében. A másik fő kifogás a bank számára kedvező döntések kikényszerítésének az elmaradása ellen irányult, ami a felperes szerint a bank egyezményben biztosított tisztességes eljáráshoz fűződő jogának sérelmét veti fel.

Az ügy rendhagyó jellegét bizonyítja az is, hogy az egyezményt érintő kérdések összetettségére figyelemmel az EJEB illetékes Kamarája a kérdés megítélését a 17 tagú Nagykamarának engedte át.

 

A szerző Sándor Lénárd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutató Központjának kutatója.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141617

Ajánljuk még a témában