Európa markáns lépést tehet a vállalatokat terhelő emberi jogi kötelezettség előírása felé

2019. június 19. 16:02

Azt követően, hogy a nagyvállalatok emberi jogi gondossági kötelezettségeit egyre több nemzeti törvényhozás írja elő, úgy tűnik, hogy a finn EU-s elnökség alatt európai jogalkotási témává is válhat a kérdés. Bár sok vállalat saját maga kezdeményezi a jogalkotást ezen a téren, a legtöbb mégsem fogadja el önként ezt a kötelezettséget. A nagy infrastrukturális beruházásokkal együtt járó kockázatok, a gyermekmunka elterjedtsége és a világszerte illegálisan dolgozó több száz millió munkavállaló, valamint a nagy technológiai vállalatok egyre növekvő befolyása a magánszféra szabadságára ugyanakkor világosan igazolják, hogy az emberi jogi gondossági kötelezettség megalkotására valóban szükség van.

A holland törvényhozás májusban egy olyan új szabályt fogadott el, amely kimondja, hogy a nagyvállalatokat gondossági kötelezettség terheli a beszállítóik által alkalmazott gyermekmunka tilalmának betartásával összefüggésben. Hasonló vita zajlik jelenleg a német és a dán parlamentben is. Az új finn kormány azonban nemcsak nemzeti, hanem a soron következő finn EU-s elnökség miatt európai szintű szabályozásra is törekszik. Az elsőként 2017-ben Franciaországban elfogadott úgynevezett Duty of Vigilance-t, vagyis egyfajta emberi jogi gondossági kötelezettséget előíró törvényt tehát európai politikai és törvényhozási vita követi.

Ugyanakkor ez nem radikálisan új elgondolás. Az ENSZ, valamint a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) már 2011-ben egyhangúan fogadott el új és átlátható elveket a vállalati láncok emberi jogi kötelezettségeit érintő kérdésekben. Ennek egyik alapvető jelentőségű részét jelenti az emberi jogi kockázatokat csökkentő gondossági kötelezettség bevezetése. Az OECD ezt követően részletesebb iránymutatásokat dolgozott ki a gondossági kötelezettség terén. Az államok azóta munkálkodnak ezen jogi mércék nemzeti jogi átültetésén. Az Adidas jogtanácsosa, William Anderson nyilatkozott úgy, hogy nem az a kérdés, hogy alkotnak-e ilyen törvényeket, hanem az, hogy mikor kerül erre sor, és milyen hatása lesz ennek a jelenlegi üzleti működésre és gyakorlatra. Igen sok vállalat, így közöttük a BMW, a Coca-Cola és a Trafigua azzal érvelve támogatják az ilyen törvények megalkotását, hogy ezek azonos feltételeket teremtenek a felelős üzleti vállalkozások számára, és kiszámíthatóvá teszik a felelősségüket.

Bár sok helyütt maguk a nagyvállalatok kezdeményezik ilyen törvények elfogadását, ugyanakkor a legtöbb vállalat nem áll készen ezen kötelezettségek önkéntes elfogadására. Egy nemrég készített felmérés szerint 101 nagyvállalatból 40 nem tud kellő emberi jogi gondossági kötelezettséget vállalni. Bár az európai nagyvállalatok túlnyomó többsége elkötelezettnek vallja magát az emberi jogok tisztelete iránt, mégis csupán a töredékük rögzítette részletesen az emberi jogi gondossági kötelezettségét. Ugyanakkor ennek tétje soha nem volt nagyobb, mint ma. Nagy infrastrukturális építkezésekkel járó kockázatok, a több száz millió illegálisan dolgozó munkavállaló és a nagy technológiai cégek egyre növekvő befolyása a magánszférára mindezt világosan jelzik. A kötelező emberi jogi gondossági kötelezettségre vonatkozó szabályok megalkotásával ezek a vállalatok biztosítják, hogy a saját és beszállítóik működése során nem követnek el súlyos emberi jogi visszaélést, illetve ennek elmaradása esetén a felelősségük megállapítható.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141661

Ajánljuk még a témában