A nagy technológiai cégekkel szembeni versenyfelügyeleti vizsgálatok európai tanulságai

2019. június 21. 10:01
Mind az Egyesült Államok Kongresszusa, mind pedig az amerikai hatóságok komoly versenyfelügyeleti vizsgálatok megindítását fontolgatják a nagy technológiai cégekkel szemben. Bár az Európa Unió már több évtizede erősebb versenyjogi ellenőrzésre törekszik ezen a téren, mégsem voltak képesek átütő változást elérni a digitális piacon. Az amerikai hatóságoknak ezért inkább Európa nemzeti, különösen pedig a német versenyhivatal gyakorlatából kell inspirációt meríteniük, ahol nem a nagy összegű bírságokon, hanem az üzleti modell megértésén és lényegének megragadásán keresztül törekszenek a probléma orvoslására.

Miközben az amerikai hatóságok a Szilícium-völgy digitális nagyvállalataival kapcsolatban vizsgálódnak, Európából merítenek inspirációt – és figyelmeztetést is – ahol azonban a hivatalok csak vegyes eredményeket tudnak felmutatni a nagy technológiai cégekkel szembeni erőfeszítéseik közepette. Az Európai Unió több milliárd dollárra rúgó bírságot szabott ki a Google-ra a vásárlási szolgáltatásaival, az Android operációs rendszerekkel és az ADsense platformmal összefüggő erőfölénnyel való visszaélés és a verseny elfojtása miatt. Egyúttal megkövetelte, hogy az online cégek világosabban magyarázzák el adatkezelésüket a felhasználóknak, és szigorúbb szabályok alkalmazását helyezte kilátásba a digitális gazdaságban. Ezzel párhuzamosan a nemzeti hatóságok Nagy-Britanniában, Németországban, Írországban és Franciaországban a magánszféra védelmével összefüggésben saját vizsgálatokat folytatnak és szigorúbb szabályok megalkotását javasolják a veszélyes tartalmakkal szemben.

Mindezek dacára azonban a nagy technológiai cégek hatalma rendíthetetlennek tűnik, ami szintén azt igazolja, hogy az amerikai hatóságok nagy kihívással állnak szemben. Thomas Vinje, a FairSearch brüsszeli lobbicsoport vezető jogásza úgy fogalmazott: „nem gondolom, hogy sok időbe, energiába vagy vizsgálódásba kerülne annak megállapítása, hogy ezeknek a döntéseknek nem igazán volt hatásuk”. Vinje a nyomozások vontatottságát és a kellő jogorvoslat hiányát okolta a verseny visszaállításának elmaradásáért.

Ugyanakkor Európa egy hosszabb múltra visszatekintő gyakorlatot tudhat magáénak a nagy technológiai vállalatok szabályozása és ellenőrzése terén, kezdve a PC-rendszereket uraló Microsoft-al szembeni fellépéssel még az 1990-es évek során. A legutóbbi években pedig Margrethe Vestager versenyjogi biztos erősítette meg ezt a fellépést a Google-el és az Amazon-nal szemben. Az Amazon-nal szemben a vizsgálat gyanúja szerint a felhasználók adatait annak érdekében használja, hogy tisztességtelen előnyhöz jusson a platformján jelenlévő kisebb kereskedőkkel szemben. Emellett szintén eljárás van kilátásban az Apple-el szemben a Spotify megnevezésű zenei szolgáltatása miatt. Bár Vestager azt sejtette, hogy több hasonló versenyfelügyeleti eljárás is indulhat, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nem a versenyszabályok jelentik az egyetlen megoldást a nagy technológiai vállalatokkal szemben. Az erősebb fogyasztóvédelmi szabályoknak például szintén jelentős szerepük van.

Bár a Google-ra kiszabott bírság valóban látványos volt, mégsem ért el igazi változást a vállalat piaci magatartásában. A gazdag technológiai cégek ugyanis könnyen ki tudják fizetni az árbevételük 4%-ában maximalizált bírságot; így például a Google 10 milliárd dollárra rúgó büntetése csupán töredéke volt a 2018-ban elért 137 milliárd dolláros árbevételének. Egy még ennél is fontosabb tényező pedig az idő múlása. A Google-el szembeni első panasz ugyanis 2009 végén érkezett az EU-hoz, ami azt jelenti, hogy a versenyfelügyeleti döntések meghozataláig tíz év telt el, és az eljárások még ezzel sem értek véget, ugyanis a Google jogorvoslati igényt jelentett be a döntésekkel szemben. Tíz év pedig szinte örökkévalóságnak számít abban a digitális korszakban, amelyben a techvállalatok, mint például a Facebook olyan szlogeneket hirdetnek büszkén, mint „move fast and break things” – vagyis „légy gyors és zúzz”.

Vinje álláspontja szerint az amerikai hatóságok jobban járnak, ha a németekről vesznek mintát, akik a Facebook-kal szemben nemrég meghozott döntésükben eltérő megközelítést alkalmaztak a versenyellenes magatartás orvoslása érdekében. A Szövetségi Kartell Hatóság (Federal Cartel Office, Bundeskartellamt) nem egészen három év alatt befejezett vizsgálatában úgy döntött, hogy a Facebook csak külön és előzetes engedéllyel használhatja a más applikációk vagy szolgáltatások révén birtokába jutott felhasználói adatokat a célzott hirdetésekhez. Ez igazolja azt, hogy a német hatóságok voltak azok, akik megértették, hogy új kihívással állnak szemben, és ahelyett, hogy nagy bírságokat szabtak volna ki, inkább a Facebook üzleti modelljének lényegét megragadva törekszenek változást elérni.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés