Az Európai Unió Bíróságának „lopakodó integrációja” már az állampolgársági jogot is veszélyezteti

2019. július 1. 10:55
A Cambridge International Law Journalon megjelent elemzés szerint az Európai Unió Bírósága (EUB) egy friss ítéletében még inkább aláássa a tagállamok nemzeti szuverenitását. Az ítélet ugyanis megerősíti,hogy a jövőben az EU-jogot is figyelembe kell majd venni az állampolgársági ügyekben. A szerző szerint az EU-jog alkalmazása a gyakorlatban ellehetetlenítheti a tagállamok lehetőségét arra,hogy a súlyos bűncselekményeket elkövetőket és a terroristákat megfosszák állampolgárságuktól. Ezzel pedig a tagállamok nemzeti szuverenitásának egy újabb alapvető eleme kerülhet veszélybe az EU-jog folyamatos integrációs törekvései miatt.

A Cambridge International Law Journalon megjelent elemzés szerint az Európai Unió Bírósága (EUB) egy friss ítéletében még inkább aláássa a tagállamok nemzeti szuverenitását. Az ítélet ugyanis megerősíti, hogy a jövőben az EU-jogot is figyelembe kell majd venni az állampolgársági ügyekben. A szerző szerint az EU-jog alkalmazása a gyakorlatban ellehetetlenítheti a tagállamok lehetőségét arra, hogy a súlyos bűncselekményeket elkövetőket és a terroristákat megfosszák állampolgárságuktól. Ezzel pedig a tagállamok nemzeti szuverenitásának egy újabb alapvető eleme kerülhet veszélybe az EU-jog folyamatos integrációs törekvései miatt.

Nemzeti vagy EU-s hatáskör az állampolgársági jog?

A doktorandusz szerző, Tom Boekestein szerint a EUB márciusi úgynevezett Tjebbes-ügyben hozott ítélete újabb mérföldkő abban a folyamatban, hogy a tagállamok állampolgársági jogát szépen lassan az EU-jog alá rendeljék. Az állampolgársági jog, vagyis az, hogy a tagállamok szabadon eldönthessék, kinek és milyen jogalapon adnak állampolgárságot vagy éppen veszik azt el, hagyományosan minden állam nemzeti szuverenitásának egyik legfontosabb alapja. Ezt hivatalosan az EUB is elismeri, mégis két korábbi ítéletében (a 2010-es Rottmann- és a 2013-as Fransson-ügyben) is utalt már arra, hogy a tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájanak (Charta) szellemében kell eljárniuk , ha megvonják valakitől az állampolgárságot. Ezt az értelmezést erősítette meg a szervezet a Tjebbes-ügy kapcsán.

Az ügy háttere a holland állampolgársági törvény, amely alapján a kettős állampolgárok, ha 10 éven keresztül nem tartózkodnak Hollandiában vagy egyéb EU-s tagállamban, automatikusan elveszítik állampolgárságukat. A holland állampolgárság elvesztése azonban ebben az esetben az uniós polgárság elvesztését is jelentette, hiszen az érintett személyeknek ez a holland állampolgárságán alapult. Az EUB az uniós polgárság elvesztésére hivatkozva látja úgy, hogy az ügynek van EU-jogra vonatkozó vetülete is. A friss ítélet szerint tehát a jövőben, ha az adott állampolgárság elvesztése az uniós polgárság elvesztésével is jár, akkor a folyamatnak figyelembe kell vennie a Charta rendelkezéseit, különösképpen az arányosság elvét. (Arról egyelőre nincs szó, hogy abban az esetben mi történik, ha az adott személynek van egy másik EU-s állampolgársága is, ugyanis ebben az esetben nem vész el az uniós polgárság).

Az ítélet potenciális következményei

A szerző szerint az arányosság elvének tág meghatározása azonban a jövőben nagyon megnehezítheti a tagállamok számára, hogy megfosszanak embereket az állampolgárságuktól. Ez különösképpen a súlyos bűncselekményeket elkövetők, illetve a terroristák esetében lehet majd problémás. Jelenleg 8 olyan tagállam van, ahol bizonyos bűncselekmények elkövetése (általában a hazaárulás és a terrorizmus) automatikusan maga után vonja az állampolgárság elvesztését. A Charta azonban tartalmazza az úgynevezett kétszeres büntetés tilalmát, amely kimondja, hogy senki sem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban már egyszer jogerősen elítélték.

Boekestein szerint ez a kitétel gyakorlatilag megtiltja a tagállamok számára, hogy a büntetőítélet elfogadása után az állampolgárságuktól is megfosszák ezeket a személyeket, hiszen az már kétszeres büntetésnek minősülne. Ez különösképpen Franciaországban és Hollandiában lehet majd kényes kérdés, hiszen eddig mindkét tagállam elkerülte, hogy nemzeti jogának részévé tegye a kétszeres büntetés tilalmának elvét.

Az EUB ítéletének a szerző szerint tehát nagyon komoly következményei lehetnek a tagállamok szuverenitására. A kétszeres büntetés tilalma ugyanis csak egy a potenciális konfliktusok közül. További korlátozások eredhetnek majd a Charta magánélethez és családi élethez való jogra, a tisztességes eljáráshoz való jogra, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó kitételeiből is.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés