Súlyos működési nehézségek a szlovák alkotmánybíróságnál

2019. július 5. 10:15
Négy alkalommal sem sikerült új alkotmánybírákat megválasztania a szlovák parlamentnek idén február óta a lejárt mandátumú tagok helyébe. Így jelenleg csupán hét fővel kénytelen működni az amúgy tizenhárom tagú pozsonyi taláros testület. A hiányos létszám mellett működő alkotmánybíróságot elárasztották ügyekkel, így igen komoly hátralékot kellene kezelni a jelenlegi tagoknak, és ez a helyzet bizonyosan nem fog változni egészen szeptember közepéig, amikor a legközelebbi szavazást tartják a pozsonyi törvényhozásban a lehetséges új bírákról.

A szlovák alkotmánybíróság vezetője,  Ivan Fiačan igyekezett elkerülni az utóbbi időben, hogy nyilvánosan kommentálja a testület működési nehézségeit, jóllehet formális és informális hatásköre alapján az AB elnök mind a jelenlegi helyzet kialakulásában, mind annak kommunikációjában kulcsszerepet játszik.

A szlovák alkotmánybírák kiválasztási folyamatának első lépésében más állami szervek vezetői és parlamenti képviselők mellett az AB elnöke is javaslatokat tehet személyekre. A jelöltekkel kapcsolatos döntés a parlament kezében van, ugyanakkor az 1993-ban létrejött szlovák alkotmánybíróság eddigi történetében az volt a tapasztalat, hogy informális szinten az AB elnöke komoly befolyást képes gyakorolni a megválasztandó bírák személye kapcsán. Az 1997-2006-os időszak szavazási eredményeit vizsgálva kiderül, hogy az összes jelölés tekintetében csupán 17  százalék kapta meg a parlament jóváhagyását, viszont az AB-elnökök jelöltjeinél ez az arány 50 százalékos, vagyis minden második általuk javasolt személyt támogatott a törvényhozás. A parlamenti szavazásra valószínűleg azáltal is képesek informális befolyást gyakorolni az AB-elnökök, hogy a törvényhozás bármely ülésén vagy szavazásán jelen lehetnek – mutat rá az ICONnect Blog szerzője, Simon Drugda. Ilyen de facto befolyás birtokában valóban adja magát a kérdés, hogy az AB elnöke mekkora szerepet játszhatna a működési nehézségek orvoslásában.

Ami a kialakult helyzet interpretációját illeti, ezzel kapcsolatban ráadásul formálisan is kitüntetett szerepe van az elnöknek. A szlovák alkotmánybíróság nevében ugyanis kizárólag az elnök szólalhat meg a nyilvánosság előtt. A többi bíró nyilvános szereplése kizárólag tudományos munkásságukkal kapcsolatban megengedett. Vagyis az elnök feladata, hogy megvédje testületét az esetleges politikai bírálatokkal szemben, ahogyan az is, hogy kritizálja a politikai szereplőket, ha nem tesznek eleget alkotmányos kötelezettségeiknek. Mindezen felhatalmazások birtokában egyre valószínűbb, hogy minél tovább húzódik a testület létszámhiányos állapota, annál nagyobb nyomás nehezedik majd az elnökre, hogy vesse be formális és informális eszközeit a helyzet megoldása érdekében, illetve hogy megvédje a testületet az ezzel kapcsolatos kritikákkal szemben.

Jól érzékelteti a szlovák alkotmánybírósággal kapcsolatos nehézségeket, hogy a nemrég beiktatott új szlovák köztársasági elnök, Zuzana Čaputová tarthatatlannak nevezte a testület jelenlegi helyzetét, miután a héten találkozott Ivan Fiačannal. „Túl gyakran vagyok a fültanúja annak, hogy kétségbe vonják a szlovákiai igazságszolgáltatás puszta létezését. Ha gyenge az Alkotmánybíróság, gyenge az igazságszolgáltatás is. Szlovákia minden állampolgárának garantálni kell, hogy fellebbezhessen az Alkotmánybírósághoz” – idézte az államfőt a TASR szlovák hírügynökség.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés