Védené a jogállamiságot az EU, csak nem tudni, milyet

2019. július 22. 12:40

A jogállamiság EU-n belüli erősítéséről szóló közleményt fogadott el az Európai Bizottság. A gond csak az, hogy Brüsszel egy valójában nem létező jogállamiság-koncepció alapján kíván fellépni a tagállamokkal szemben, ami könnyen politikailag motivált eljárásokat eredményezhet.

Az Európai Bizottság a jogállamiság Európai Unión belüli erősítéséről szóló friss közleményt tett közzé július 17-én, amely elsősorban a többi uniós intézménynek, szól és a jogállamiság erősítésére szolgáló intézkedéseket tartalmaz.

Az előirányzott intézkedéseket a Bizottság friss közleményében három kategóriába sorolja. Az előmozdítás körében a közös jogállamisági kultúra erősítésére, proaktív intézkedések megtételére hív fel. E körben hangsúlyozza többek között a civil szervezetek szerepét és kifejezetten felhívja őket arra, hogy folytassák ellenőrző tevékenységüket a jogállamisági hiányosságokkal kapcsolatban.

A megelőzés tekintetében egy új eljárás bevezetésével még mélyebben kívánja vizsgálni a tagállamok jogállamiságot érintő intézkedéseit. Az „Jogállamisági Felülvizsgálati Ciklus” (Rule of Law Review Cycle) körében olyan mélyreható vizsgálatot képzel el, ami kiterjed akár a tagállami választásokra és a törvényalkotás folyamatára is. Ennek kapcsán nagyobb figyelmet fog fordítani azokra a tagállamokra, ahol visszaesés vagy konkrét gyengeség jelei tapasztalhatók.

A vélt jogsértésekre adandó válasz körében pedig a tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozóan tesz további vállalásokat.  Az eddigi kötelezettségszegési eljárások, illetve az Európa Unió Bíróságánál (EUB) e témakörben összegyúlt esetjogi tanulságok figyelembe vételével a Bizottság konkrét stratégiai megközelítést fog alkalmazni, és akár ideiglenes intézkedéseket vagy gyorsított eljárást is kezdeményez majd. A Bizottság kiemeli, hogy nagymértékben építeni fog az EUB jogállamisággal kapcsolatos megállapításaira.

Mi az alapvető probléma a Bizottság közleményében foglaltakkal? Az, hogy a jogállamiság fogalmi kérdései európai szinten még ma sem megfelelően kimunkáltak. Kétséges egyáltalán, hogy létezni fog-e valaha egységes európai jogállamisági fogalom. Ahogy arra Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is rámutatott, a jogállamiság fogalmát az egyes nemzeti alkotmányok töltik meg tartalommal. Vannak alapvető standardok, amelyek minden tagállam alkotmányában megjelennek, de a körvonalak és a határok bizonytalanok. Egy ilyen bizonytalan koncepció pedig azt a veszélyt rejti magában, hogy nem objektív alapon folynak majd eljárások tagállamok ellen, hanem különböző politikailag motivált intézkedéseket is jogállamisági köntösébe bújtatnak majd.

Az Európai Bizottság tehát egy olyan bizonytalan, valójában nem létező európai jogállamisági koncepció alapján kíván intézkedéseket és eljárásokat bevezetni, illetve lefolytatni, amelynek tartalmi kérdései tekintetében az egyes tagállamok korántsem egységesek. Ezen eljárásokban a Bizottság ráadásul olyan entitásoknak, többek között civil szervezeteknek kíván kiemelt szerepet adni, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek megfelelő mélységű és független információkkal ilyen fontos kérdések megvitatásában.  Továbbá, a fentiekből az is kitűnik, hogy az Európai Bizottság egyes tagállamokat prekoncepciók alapján kiemelt figyelemben kíván részesíteni. Az új intézkedések tehát nem teljesen új alapokon álló hozzáállást irányoznak elő, hanem csupán új eszközt jelentenek majd az eddigi folyamatok szolgálatában.

A fentiek tanulsága, hogy a Bizottság továbbra sem képes belátni: egy egységes európai jogállamisági koncepció hiányában minden ilyen típusú, a nemzeti szuverenitást egyértelműen sértő, központosító próbálkozás csak további feszültségeket fog szülni a tagállamok és az uniós intézmények között.

A bejegyzés trackback címe: https://precedens.mandiner.hu/trackback/141818

Ajánljuk még a témában