Cikkajánló: Csak a nemzetállam képes a társadalmi alapértékek képviseletére

2019. szeptember 11. 17:10
A végletekig polarizálttá váltak a hidegháború óta az európai és az amerikai társadalmak: manapság globalisták és lokalisták állnak egymással szemben. A demokrácia 21. századi nagy kihívása ezeknek a törésvonalaknak a megszüntetése, amelyre csak a nemzetállam mint politikai közösség képes - állapítja mega Stephan Bierling, a Neue Zürcher Zeitung publicistája.

A nemzetállam bizonyult az egyetlen stabil politikai közösségnek

Bierling szerint az emberiség legfontosabb történelmi tapasztalata az, hogy a nemzetállam a legnagyobb közösség, amely még hatékonyan képes védelmet biztosítani az egyén számára. Ez a védelem természetesen érthető konkrét és magasabb absztrakciós szinten is. Az emberiség az őstörténeti idők óta a saját egyéni biztonságának kulcsát a közösséghez való tartozásban látta. Az ellenséges természeti környezettel, és más emberekkel szemben védelmet csak egy olyan közösség tudott nyújtani, amiben a közösség tagjai hasonló elvek alapján szervezték az életüket. A közös elvek – amelyek generációkon keresztül nagyjából változatlanok maradtak – biztosították a közösség stabilitását.

Az emberi történelem során számos alternatív közösségi forma alakult ki: megerősödtek, államszervező erővé váltak, majd pedig szekularizálódtak az egyházak. Soknemzetiségű birodalmak emelkedtek fel, majd pedig bomlottak fel. Mindezek között a nemzetállamok bizonyultak a legsikeresebb közösségeknek. Ennek a történelmi mintának az elsődleges oka az volt, hogy a nemzetállamok keretei között alakulhattak ki a közös működési elvek; modern definícióval élve a közös értékek. Csupán a nemzetállamok voltak egyedül képesek hatékonyan, generációról-generációra átörökíteni ezeket a közös értékeket.

A közös értékek jelentik a közösség alapját, amelyet csak a nemzetállam tud megtestesíteni

Bierling úgy gondolja, hogy minden politikai irányzatnak a nemzetállamot kell az alapegységnek tekintenie, amikor az emberiség legfontosabb politikai közösségéről beszélünk. Kétségtelen tény azonban, hogy a hidegháború vége óta a különböző politikai irányzatok rendkívül polarizálttá váltak. Egymáshoz képest gyökeresen eltérő nézeteket vallanak a globalisták és a lokalisták, a nemzetközi és szupranacionális intézményekben hívő liberálisok, és a nacionalista erők. A felsorolt politikai erőket támogató emberek biztonságérzete azonban a kialakult törésvonalak miatt folyamatosan csökken.

Éppen ezért a 21. századi demokrácia legnagyobb kihívása ezeknek a törésvonalak az áthidalása. Ennek egyetlen módja viszont az, hogy mindegyik politikai erő a nemzetállamot fogadja el a közösség szervezésének legalapvetőbb építőkövének. Az emberi közösségek evolúciója ugyanis megmutatta: a közösség stabilitását a kölcsönösen elismert értékek, illetve azok generációk közötti átörökítése jelenti. Erre hatékony mechanizmusokat pedig kizárólag a nemzetállam kínál.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés