Újabb megosztó ügyben dönthet az amerikai Legfelsőbb Bíróság

2019. október 8. 15:02
A munkáltatók kötelessége a magukat nőnek tekintő férfiakat nőként kezelni? Az amerikai Legfelsőbb Bíróság erre a vitás kérdésre keresi a választ a mai meghallgatásán, amelyen a transzneműekkel való munkahelyi bánásmód kerül terítékre.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság ma, október 8-án tart meghallgatást a Harris Funeral Homes v. Equal Employment Opportunity Commission, transzneműek diszkriminációjáról szóló ügyben. A főkérdés, hogy az amerikai jogszabályok alapján a nem alapján történő diszkrimináció tilalma jogi éterelemben kiterjed-e a nemi identitásra is. 

A probléma lényege, hogy az utóbbi években egyre több olyan helyzet alakult ki az élet legkülönbözőbb területein, ahol személyek arra hivatkoznak, hogy a biológiai nemük nem áll összhangban a nemi identitásukkal, ám szerintük munkáltatóik, iskoláik ezt nem veszik kellő mértékben figyelembe, diszkriminálnak. 

A konkrét, bíróság elé kerülő ügyben egy transznemű személy hivatkozott diszkriminációra, miután elbocsátották a temetkezési szolgáltatásokat nyújtó munkahelyéről. A Harris Funeral Homes családi vállalkozás több mint egy évszázada nyújt különböző temetkezési szolgáltatásokat, vesz részt gyászszertartások lebonyolításában. A vállalkozásnál az öltözködés terén férfiak számára sötét öltöny, nők esetében pedig a sötét, szoknyás kosztüm az elvárás, tekintettel a vállalkozás tevékenységére. 

Anthony Stephens hat éve állt alkalmazásban a cégnél, amikor hosszabb szabadságot vett ki, majd Aimee-ként, női ruhában tért vissza a szabadságról. A vállalkozás tulajdonosai dilemmával álltak szemben, majd végül úgy döntöttek, hogy megválnak Stephens-től. A vállalkozás tevékenységével, profiljával nem látták összeegyeztethetőnek Stephens további, nőként, női viseletben való foglalkoztatását. Stephens diszkrimináció miatt a bírósághoz fordult. 

Az ügyben hozott döntés korszakalkotó jelentőségű lehet, hiszen a transznemű személyekkel történő bánásmód kérdése számos területen felmerült már: többek között iskolákban, sportegyesületeknél, a katonaságnál. A kérdés az Obama adminisztráció óta visszatérően szerepel az amerikai közbeszéd aktuális témái között, jelentős vitákat generálva, illetve mozgalmi jelleggel hatol be az oktatás, munkahelyek és az orvostudomány világába. A vita legismertebb megjelenési formája a „vécékérdés”, pontosabban, hogy a transznemű személyek jogosultak-e a nemi identitásuk szerinti (a biológiai nemükkel ellentétes) mosdók igénybevételére. 

Ryan T. Anderson, a Heritage Foundation vezető kutatója szerint a transznemű mozgalmiságra „technológiai, ideológiai és politikai” magyarázat adható. Technológiai, hiszen szerinte az utóbbi években nyílt arra egyáltalán lehetőség, hogy az emberek szintetikus hormonok és műtétek révén „nemet váltsanak”. Ideológiai, hiszen az utóbbi időszakban kezdtek el terjedni olyan gondolatok, miszerint a nemiség egy széles spektrumon létezik, nem nevezhető adottságnak, és előfordulhat, hogy valaki „rossz testbe született”. Politikai, hiszen Anderson szerint nem a nép felől érkező, széles körben felmerülő igényről van szó, hanem felülről motivált és a politika által előretolt kérdésről. 

Az ügyben jelentős megosztottság tapasztalható: a transzgender mozgalmak szerint a nemi identitást be kell venni a diszkriminációs tilalmak közé, ugyanakkor egyesek úgy érvelnek, hogy ezzel pont a biológiai nemük szerint élők részesülnek majd hátrányban. Számos amerikai állam hozott például a biológiai nemük szerint élők védelmét garantáló törvényeket, amelyekkel szemben a másik oldal bojkottal fenyeget. Megszaporodtak az ezzel kapcsolatos perek is, amelyek az egyes államok eltérő szabályai alapján, adott esetben különbözően is végződhetnek. 

A figyelem most a Legfelsőbb Bírósára irányul, hiszen e megosztó vita végére tehet pontot a diszkriminációs szabályok megfelelő értelmezéséről szóló döntésével a közeljövőben. 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában