Könyvajánló: Alkotmánymódosítások egy alkotmányjogász professzor szemszögéből

2019. október 17. 16:59
Az alkotmánymódosításokkal kapcsolatos kulcskérdésekre keresi a választ új könyvében a kanadai származású, Amerikában élő alkotmányjogász professzor, Richard Albert. A könyvben alkotmányozók mellet végzett tanácsadói tevékenysége tapasztalataira épít, és egyben átfogó képet ad a világban fellelhető, alkotmánymódosítással összefüggő hagyományokról.

Richard Albert kanadai származású alkotmányjogász, a Harvard, a Yale és az Oxfordi Egyetem volt hallgatója, a University of Texas at Austin professzora új könyvében (Constitutional Amendments: Making, Breaking, and Changing Constitutions) az alkotmánymódosítások témakörével foglalkozik. Albert egyetemi évei óta kutatja az alkotmányok változásának témakörét, de valójában korábban, az 1995-ös Quebec elszakadásáról szóló népszavazáskor alakult ki az alkotmányos változások iránti érdeklődése. 

Két fontos kérdés

Új könyvében két fontos kérdésre keresi a választ, amelyet a világ jogrendszereinek vizsgálatán keresztül igyekszik megtalálni. Ez első fontos kérdés, hogy mi számít valójában alkotmánymódosításnak, míg a másik, hogy hogyan kell kialakítani az alkotmányok módosításának eljárását.

Albert szerint az első kérdés különös jelentőséggel bír. Ma ugyanis jellemző, hogy sok reformer kihasználja az alkotmánymódosítás lehetőségét, tesztelve a jogi keretek korlátjait, aláásva a demokratikus kormányzatokra vonatkozó normákat, teljesen új alkotmányokat létrehozva az alkotmánymódosítás álcájával leplezve. Ennek megfelelően elválasztja egymástól az alkotmánymódosítás és az alkotmányos „csonkítás” koncepcióját. 

A második kérdés Albert szerint központi jelentőségű az alkotmányok gyakorlati érvényesülése és szilárdsága tekintetében. Az alkotmányozóknak kevés olyan forrás áll a rendelkezésére, amely irányítaná a módosítások kidolgozásában, illetve a tudomány részéről sincs egyértelmű kép arról, hogy a módosítás szabályai milyen jelentőséggel bírnak. Az alkotmánymódosításra vonatkozó szabályok betekintést engednek az alkotmányok lelkébe, megmutatva azok sérülékeny pontjait és legnagyobb erősségeit. A könyv rámutat arra, hogy az alkotmány legfontosabb része az, amely az alkotmánymódosítási eljárás szabályait fekteti le. A módosítás folyamatának szabályait ugyan jellemzően az alkotmányok végén helyezik el, azonban ez korántsem árulkodik azok jelentőségéről.

Az alkotmánymódosítás szabályai

A könyv központi kérdése, - amelyre a szerző szerint meglepő módon a jogirodalomban kevés válasz született ez idáig – hogy hogyan kellene az alkotmánymódosítás szabályait kialakítani. Albert új könyvében alkotmányozók és alkotmánymódosítók számára végzett tanácsadói munkáiból leszűrt tapasztalataira építkezik, és egy megfelelő módosítási eljárás körvonalait kívánja lefektetni. 

Azt mutatja be, hogy meglátása szerint az alkotmánymódosítási szabályok négy alapvető választás köré szerveződnek, amelyek mindegyike a módosítás különböző szakaszaihoz kapcsolódik. Az első választás magára az állami intézményrendszer alapjaira vonatkozik, a második az alkotmánymódosítás kezdeményezésével, javaslatával és elfogadásával kapcsolatos különböző utak közötti választást jelenti. A harmadik több választást foglal magában az alkotmánymódosítás gyakorlati működtetésének részleteivel kapcsolatban. A negyedik választás pedig a módosítás formájával kapcsolatos: hogyan lesznek rögzítve az alkotmányban a módosítások, illetve nem írott alkotmány esetén az alkotmányos rendszerben? 

A könyv olyan témakörökre is kitér, mint a bíróságok szerepe az alkotmányos reformokban, illetve az “alkotmányellenes alkotmánymódosítás” jelensége. Az utóbbi esetében azzal az aspektussal foglalkozik, hogy egyáltalán a jogtudomány által megfogható, értelmezhető jelenségről van-e szó. 

Az alkotmányjogász szerint a könyv legfontosabb hozadéka, hogy segítséget nyújt az alkotmányozónak abban, hogy a négy kulcsfontosságú választás hogyan illeszthető össze egy, a saját történelem, tapasztalatok és célok mentén történő alkotmánymódosítás folyamatában. 

A szerzővel készült rövid interjú itt olvasható. 
 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés