Egy kanadai transznemű nő pert vesztett a kozmetikai kezelését elutasító kozmetikusokkal szemben

2019. október 25. 14:23
A kanadai bíróság szerint a transznemű nő visszaélt az emberi jogi törvények által biztosított jogaival, mivel vagyonszerzés céljából fordult bírósághoz, továbbá arra használta a törvényt, hogy általa LMBTQ ellenesnek titulált kisebbségi közösségeket büntessen.

Jessica Yaniv, aki nőként azonosítja magát, de biológiailag férfi nemi jegyekkel rendelkezik, több kozmetikusnál is járt annak érdekében, hogy intim testrészeit kezelésnek vesse alá. 

Miután a kozmetikusok megtagadták a kezelést, panasszal élt a kanadai bíróságnál. Bocsánatkérést, 3000 dollár kártérítést és olyan bírósági megállapítást követelt, amely kimondja, hogy a tilos a gyantázás diszkrimináción alapuló visszautasítása. Azzal érvelt, hogy a visszautasítás diszkriminációt valósított meg, amely sérti British Columbia emberi jogi törvényét, hiszen e törvény tiltja a szolgáltatásnyújtás megtagadását nemi identitáson alapuló diszkrimináció miatt. 

A kozmetikusok, akik részt vettek a perben, kiemelték, hogy a vallásuk miatt és szakértelem hiányában nem voltak hajlandóak brazil gyantás szőrtelenítést végezni. 

Mindhárom kozmetikus kisebbségi háttérrel rendelkezik, és saját otthonukban vagy az ügyfelek otthonában dolgoztak. A perben résztvevő ügyvédek kiemelték, hogy két nő kénytelen volt Yaniv panaszai miatt bezárni az üzletet. 

A bíróság a nőt végül a tárgyalásokon résztvevő kozmetikusonként 2000 dollár kártérítés megfizetésére kötelezte, ugyanis a testület arra jutott, hogy Yaniv visszaélt a törvényben biztosított jogokkal. 

A bíróság arra jutott, hogy az emberi jogi jogszabályok nem kötelezik a kozmetikusokat az olyan intim testrészek gyantázására, amelyekhez nem járultak hozzá vagy nincs meg hozzá a megfelelő képesítésük.

A bíróság szerint ráadásul Yaniv félrevezette a bíróságot a motivációja kapcsán és szándékosan kisebbségi szolgáltatókat célzott meg. 

Devyn Cousineau, a bírósági panel egyik tagja elmondta, hogy Yanivot „részben az motiválta”, hogy fellépjen a transznemű nők elleni, szépségiparban tapasztalható diszkriminációval szemben, ugyanakkor az uralkodó motiváció az volt, hogy kis üzleteket támadjon személyes vagyonszerzés céljából. Ráadásul, célzottan olyan kozmetikus hölgyeket támadott, akik bizonyos kisebbségekhez tartoztak, - főként dél-ázsiai és ázsiai hátterűek - abból a meggyőződésből, hogy ezek a kisebbségek az LMBTQ közösséggel ellenségesen lépnek fel. 

Az eset az első transzneműség kérdését érintő jogvita volt Kanadában, amely heves vitákat generált a közösségi média platformjain. 
 

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés