AB: Alkotmányos követelmény, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai bíróság előtt vitathatók

2019. november 5. 16:37
Nagy jelentőségű döntést hozott az Alkotmánybíróság az Állami Számvevőszék megállapításainak vitathatóságával kapcsolatban. Kimondta, hogy közvetett módon van lehetőség az ÁSZ megállapításainak, így a pártok gazdálkodása körében folytatott ellenőrzés körében kibocsátott fizetési felhívás bíróság előtti felülvizsgálatának.

Múlt csütörtökön hozott döntést az Alkotmánybíróság abban az ügyben, amelyben a Jobbik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több mint 600 millió forintos fizetési felszólítása kapcsán az Állami Számvevőszékről szóló törvény, illetve két bírósági döntés alkotmányosságát vitatta. 

Ugyan az Alkotmánybíróság a konkrét indítványokat elutasította, fontos alkotmányos követelményt fogalmazott meg az ÁSZ jelentések vitathatósága kapcsán. 

A határozat lényege, hogy az ÁSZ ugyan továbbra is hivatali típusú szervként működik, tehát megállapításai ellen közvetlenül, közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, azonban a döntések végrehajtására irányuló cselekmények vitathatók. Ez az jelenti, hogy „közvetett” módon mégis van lehetőség az ÁSZ megállapításai és fizetési felszólítása ellen jogorvoslattal élni. 

Az Alkotmánybíróság ezzel nagy horderejű és a demokratikus közélet számára üdvözlendő döntést hozott: egyértelműsítette, hogy a pártok támogatását csökkentő, illetve befizetését elrendelő döntések – habár közvetetten – vitathatók bíróság előtt. 

A Jobbik keresetét elutasították a bíróságok

Az ügy előzménye, hogy egy ÁSZ ellenőrzést követően a Jobbik több mint 600 millió forintos fizetési felszólítást kapott az ellenőrző szervtől, amely miatt a párt bírósághoz fordult. A Jobbik keresetét azonban első, majd másodfokon is visszautasította a bíróság, ugyanis véleményük szerint az ügyben nincs hatáskörük. A Jobbik viszont az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol többek között a jogorvoslathoz való jog sérelmére, illetve az ÁSZ törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességére hivatkozott.

Alkotmányos hagyomány, hogy az Állami Számvevőszék hivatali típusú intézmény

Az Alkotmánybíróság határozatában először az ÁSZ-ra vonatkozó alkotmányos hagyományokat vizsgálta, az első, 1870-ben létrehozott Számvevőszéktől kezdődően. 

Kitért arra, hogy az ÁSZ kezdetektől fogva önálló, a kormánytól szervezetileg független, illetve önálló hatáskörrel rendelkezik. Az intézményt 1949-ben felszámolták, majd a rendszerváltáskor az Alkotmány már akként rendelkezett, hogy az „Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve”, illetve ekkortól felhatalmazást kapott a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére is a régi ÁSZ törvény alapján. 

A régi ÁSZ törvény alapján az ÁSZ-t nem illette meg hatósági jogkör, ellenőrzése tapasztalatairól jelentést készített és az ellenőrzött szerv észrevételeivel együtt ezt a jelentést tárta az Országgyűlés elé. Nem volt hatásköre arra, hogy intézkedéseket tegyen, szankciót alkalmazzon. Bűncselekmény vagy egyéb jogsértés észlelése esetén az arra hatáskörrel rendelkező szervhez fordulhatott. 

Az új ÁSZ törvény ezt a modellt tartotta fent: az ÁSZ-t továbbra sem ruházta fel hatósági jogkörrel, hivatali típusú szervként kezeli, amely jelentésben összegzi megállapításait a vizsgált szervre vonatkozóan, szankció kiszabásának lehetősége nélkül.
Az Alkotmánybíróság mindezeknek megfelelően megállapította, hogy Magyarországon alkotmányos hagyományai vannak annak, hogy a mindenkori Állami Számvevőszék hatósági jogkör nélküli hivatali típusú intézményként működik.

Az Alkotmánybíróság korábban már állást foglalt 

A fentiek kapcsán egyébként az Alkotmánybíróság már két ízben is határozott: először 1995-ben rögzítette, hogy az ÁSZ nem hatóságként jár el, nem hoz a vizsgált szervre kötelező határozatot. Megállapításai csupán vélemények, nem hatósági aktusok, így nincs is értelme jogorvoslatot biztosítani.

2004-es határozatában megerősítette, hogy az ÁSZ feladata hagyományosan az, hogy az Országgyűlés számára lásson el ellenőrző tevékenységet, illetve az Országgyűlés nagy szabadsággal rendelkezik abban, hogy milyen konkrét feladatokat bíz a Számvevőszékre e tevékenység körében. 

Az Alkotmánybíróság ezeket a megállapításokat mostani határozatban megerősíttette, ugyanis az Alaptörvény az ÁSZ Alkotmány szerinti, régi modelljét fenntartotta.

Az ÁSZ megállapításai ellen közvetlenül nincs jogorvoslat, de közvetetten vitathatók

Az Alkotmánybíróság mostani döntésében ismét megerősítette azt a nézetet, miszerint az ÁSZ által hozott megállapítások nem tekinthetők sem közigazgatási, sem bírósági döntésnek, ennek megfelelően ezek bírósági felülvizsgálatát sem kell biztosítani. 
Így van ez az Alkotmánybíróság szerint a pártok gazdálkodásának ellenőrzése tekintetében is, hiszen az e körben elfogadott jelentés sem minősül hatósági döntésnek. A Párttörvény értelmében amennyiben az ÁSZ észleli, hogy a párt gazdálkodása jogellenes, az ÁSZ nem jogosult közvetlen intézkedések alkalmazására, csupán az ügyészhez fordulhat. 

A Párttörvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést is, amely szankcionálja a tiltott támogatások elfogadását: az ilyen hozzájárulások értékét a támogatott párt köteles a központi költségvetésbe befizetni az ÁSZ felhívására, illetve ezzel az összeggel csökkenteni kell a költségvetésből juttatott támogatást. 

Ezzel kapcsolatban mondta ki az Alkotmánybíróság azt az újdonságot, amely az eddigi határozatokban nem szerepelt: az ÁSZ által kibocsátott fizetési felhívások közvetlen, önálló közigazgatási perben történő vitathatóságának hiánya nem jelenti azt, hogy az ÁSZ által kibocsátott ezen felhívás utóbb, közvetetten ne lehetne bíróság előtt megtámadható. 

A Magyar Államkincstár döntését kell ilyen esetben támadni

A gyakorlatban a „közvettet vitathatóság” a következőt jelenti: a pártnak nem az ÁSZ jelentését kell megtámadnia, hanem azt a Magyar Államkincstár által hozott határozatot, amelyet a csökkentett támogatásról, illetve az adóhatóság befizetés kikényszerítése iránti megkereséséről hoz. Más néven, az ÁSZ jelentésében foglaltak utóbb a MÁK által annak végrehajtására hozott határozaton keresztül válnak vitathatóvá közigazgatási perben.

Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy a hatályos szabályok alapján a közigazgatási perben a szabad bizonyítás elve érvényesül és a közigazgatási bíróságot más hatóság döntése nem köti, tehát van lehetősége felülírni az ÁSZ megállapításait. Az Alkotmánybíróság szerint „egyetlen jogszabályi rendelkezés sem tartalmazza, hogy az ÁSZ megállapításai közigazgatási perben önmagában megdönthetetlen kötőerővel rendelkeznének a tényállás megállapítása során a bíróság számára.” A bíróság vizsgálata továbbá nem korlátozódhat pusztán formális vizsgálatra, tehát érdemben kell vizsgálnia a határozatban foglaltakat, így az kiterjed a jogalap és az összegszerűség vizsgálatára is. 

Az Alkotmánybíróság határozata alapján tehát a Jobbiknak a Magyar Államkincstár döntését kellett volna megtámadnia, közvetett úton elérve az ÁSZ jelentésekben foglaltak felülvizsgálatát. 

Az ÁSZ jelentés kérdésében született bírósági ítéletek, illetve az ÁSZ törvény vonatkozó rendelkezései elleni panaszokat így a testület elutasította, azonban a jövőre nézve nagy jelentőséggel bíró, a bírósághoz való fordulás jogát egyértelműsítő alkotmányos követelményt határozott meg. 

A teljes határozat itt elérhető. 


 


 

Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ebben semmi új nincs, mert eddig is bírósági perben - ahogy sok más - támadható volt az ÁSZ döntése.

Leforditom koznapibb esetre: valakirol egy orvos kiallit egy szakvelemenyt hogy o rokkant/nem rokkant.
Ertelme ezt tamadni nincs. De birosagtol lehet kerni a nyugdijfolyosito (adott szakvelemenyre alapult) dontesenek felulvizsgalatat, es a birosag eldonti hogy helyt ad e a szakvelemenynek vagy sem (esetleg ujat ker).
Node kene vki a jobbiknal aki minimalisan konyit a joghoz...

"AB: Alkotmányos követelmény, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai bíróság előtt vitathatók"
Minden vitatható, bíróságok előtt.
Egy kivétellel: a bírósági ítéletek, azok nem.
Bírókat, bíróságokat, teljesen abszurdul téves ítélete miatt sem lehet perelni!!!
"– Még mindig rémálmaim vannak. Csak sokára nyugszom meg, hogy tényleg senki nem akar bántani – mesélte a lapnak a panziós. – Öt gyerekem van, de egyik sem akar beszélni a múltról. Majdnem hét évig ültem fegyházban azért, mert az otthonomban védeni próbáltam a feleségemet és a saját életemet. Amikor kiengedtek, a gyerekem nem akart megismerni. 2001 januárjában szalagcímben hozták a lapok, hogy Sashalmon a Fekete Sereg nevű bűnbanda két tagja rátámadt a vállalkozóra, aki lelőtte őket.
– Sosem felejtem el, január 5-én, hajnalban két férfi betört az otthonunkba – folytatta Szántai Attila. – Megverték a feleségemet, Icukát, majd amikor védeni próbáltam őt, engem is. A pisztolyomat riasztófegyvernek hitték a támadóim. Egyikük el akarta venni, dulakodás közben elsült a pisztoly, ő meghalt. Társát az utolsó golyóval találtam el, neki megmentették az életét. Szántai Attila elmondta: harminc védője volt, mégis 13 év fegyházra ítélték, ebből majdnem hét évet ült. – A Fekete Sereg elítélt tagjai bent is megtaláltak, többször ájultra vertek. Közben a gyerekeim külön nevelkedtek, hogy a bűnbanda ne állhasson bosszút rajtuk."

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés