A bírói aktivizmus régen is helytelenített társadalmi jelenség volt

2020. február 21. 16:43
A világszerte végbemenő alkotmányos reformok eredményeképpen a bírói hatalom fokozatosan vesz át hatalmi jogosítványokat a képviseleti intézményektől, nemzetközi és nemzetállami színtéren egyaránt. Ennek mintegy eredményeképpen a bírói hatalom fokozatosan átalakul, és egyfajta politikai döntéshozó szerepkört kezd felvenni.

A folyamat a hatalmi ágak közötti kontúrok elmosódásához vezet, mivel a bírák a jogtudomány értéksemleges professzionalizmusába kapaszkodva tényleges kormányzati lépéseket igyekeznek kierőszakolni; olyanokat, amelyek adott esetben a demokratikus legitimitás minden ismertetőjegyét magán viselő kormányzati vízió ellenében hat. A jelenség nem példa nélküli: már az antik kultúrák is foglalkoztak a kérdéssel, csaknem minden esetben arra a következtetésre jutva, hogy

a túlzásba vitt bírói aktivizmus helyett a végrehajtó hatalom fékezésének más legitim útját kell keresni.

Az alkotmányos demokráciák elmúlt 30 esztendejét áttekintve, a bírói hatalom szerepvállalásában bekövetkezett változások két szempontból is tetten érhetők. Egyrészről, a nemzetállami bírói tevékenység területén egyre nagyobb hangsúlyt kap a bíráskodásnak a globális – vagy éppen a szupranacionális – jogelvekhez fűződő viszonya. Másrészről, a bírák szerepfelfogása is gyökeres változáson ment keresztül világszerte az elmúlt évtizedek során: a bírói hatalom a globális alkotmányosság tényleges és hathatós eszközeivel felruházott védelmezőjeként tekint magára. Tekintettel arra, hogy ezzel a bírói hatalom politikai szerepvállalása érhető tetten, a ténylegesen politikai szerveződések, és az ítélkezés közötti, egyre növekvő feszültség is a politikai hatalmi játszma jegyeit kezdi mutatni.

Számos nyugati államban a nemzetállami alkotmányjogi gondolkodás mára eltávolodott a nemzeti realitásoktól, és jellemzően a globális értékek érvényesülését szorgalmazza, magyarán a bíróság politizál, ezt pedig a kormányzó erők szintén politikai eszközökkel ellensúlyozzák. Egyre több tanulmány jelenik meg arról, hogy miközben ilyesformán az alkotmányjog fokozatos elitizálódásának lehetünk szemtanúi, ennek

a folyamatnak végső soron a demokrácia látja kárát. 

A társadalmi viszonyok fölötti nemzetállami önrendelkezés leépülését eredményezi például, amikor egyes nemzetközi jogvédő szervezetek olyan bírói fórumoknál próbálják meg elérni a számukra kedvező ítéletet, amelyek tagjai a saját szervezetük soraiból kerülnek ki. A háttérben rendszerint a neoliberalizmus által hirdetett „társadalmi igazságosság” ideológiája húzódik meg, amelyet képviselői univerzális igazságként próbálnak pozicionálni, és lesújtó kritikával illetnek minden, a dogmáikba ütköző ellenvetést. 

Felmerül tehát a kérdés: mi a bíró feladata? Ez a kérdés az emberiséget az írott történelem kezdetei óta foglalkoztatja. A bibliai Bírák könyve például ír olyan rendszerről, ahol a közösség vezetése részint az ítélkezők feladata volt. Ez lényegében politikai-katonai jogköröket jelentett, s mivel mindez túlmutat azon a koncepción, miszerint a bíró a „törvény szája”, nem csoda, hogy a rendszer idővel egyeduralommá alakult.

Az antik világban a „kritarchia”, vagyis a „jogászuralom” szó jelenti mindazt, ami a klasszikus „a praetor (jogalkalmazó) jogot nem alkothat” elvvel szembemegy. Habár ez utóbbi jogelv időben később születhetett, az ítélkezés eredeti társadalmi funkciójáról alkotott görög kifejezés jól érzékelteti azt, hogy a bírói aktivizmus társadalmilag már az ókorban is helytelenített jelenség volt. 
Ahhoz, hogy megérthessük a bírói aktivizmus és a mögöttes szándék lényegét, érdemes megvizsgálni az annak alapjául szolgáló érvelést.

David Prendergast, a Trinity College Dublin oktatója The judicial role in protecting democracy from populism címmel publikált tanulmányt a témában. Szerinte a populista retorikájú politikai érdekcsoportok szavazótáborukat a demokratikus államberendezkedés alapvető intézményrendszereinek szándékos félreértelmezése útján szélesítik. A demokratikus kontextus ugyanis elvileg alkalmas arra, hogy a populizmussal élő párt azt sugallja, hogy a konkurens politikai csoportosulások közül kizárólag ő alkalmas arra, hogy a nép érdekeit a leghatékonyabban és legőszintébben képviselje. A tanulmány legfőbb állítása, hogy a populizmus megfékezése csakis demokratikus eszközökkel, azokon belül is a bírói tevékenységen keresztül lehetséges. Ha ugyanis a jogalkotást a populista közösség narratívája hatja át – mivel a végrehajtó hatalom egyébként is a törvényhozás kiszolgálója – végső soron a bírói hatalom rendelkezik a legfőbb elvi és gyakorlati legitimitással arra nézve, hogy kontroll alatt tartsa a populista hatalomgyakorlást. A szerző szerint a jogászságot egyedül professzionalizmusa teszi alkalmassá arra, hogy egy kizárólag politikai alapon hozott jogszabályt is megfosszon annak politikai tartalmától, és kizárólag a klasszikus jogállamisággal összhangban értelmezzen (Prendergast itt a jogállamiság tényleges kereteivel és tartalmával egyáltalán nem foglalkozik, mint ahogy a jogállamiság fogalmának megfoghatatlanságával sem). Nem lehet azonban elmenni amellett a tény mellett, hogy

a hatáskörtúllépés és a szubjektív jogértelmezés két olyan aspektusa a bírói aktivizmusnak, amivel az átpolitizált ítélkezés esetében számolni kell.

Az pedig belátható, hogy sem hatáskörtúllépés, sem pedig szubjektív jogértelmezés nem engedhető meg a bíróságok számára, még akkor sem, amikor e hatalmi ág a demokrácia őrzőjeként viselkedik. Prendergast így helyesen mutat rá arra, hogy a demokrácia megőrzése csakis az alapvető értékek megtartásával, a pozitív jog talaján lehetséges. Így a bíróságok nagymértékű önkorlátozása szükséges (és azért mindenképpen önkorlátozására, mert esetenként a korlátok közül is önként törnek ki). Egy bírói ítélet indokolása ugyanis könnyen ölthet „jogias” formát még akkor is, ha az inkább tartalmazza az ítélkező bíró szubjektív meggyőződését, politikai motivációit, mintsem a hivatkozott jogszabály alkalmazásának helyénvalóságát.

Dobozi Gergely írása
 

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában