Már februárban felvetette az Európai Bizottság az álhírterjesztés büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét

2020. március 24. 18:43
A sajtószabadságot félti az EBESZ attól a magyar jogszabály-tervezettől, amely az álhírterjesztéssel szemben büntetőjogi eszközöket helyez kilátásba. Ehhez képest – a helyzet súlyosságára tekintettel – egyre több hang sürgeti az Unióban a járványügyi vészhelyzetben az álhírek terjesztése elleni büntetőjogi fellépés lehetőségét.

Harlem Désir, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság képviselője hétfő esti nyilatkozatában fejtette ki főként a sajtószabadságot érintő aggodalmait a járványügyi vészhelyzet kapcsán felmerülő magyar szabályozási kérdéseket illetően. Miközben Désir azt elismeri, hogy vészhelyzet esetén az álhírek terjedésének a különleges jogrendből adódó eszközökkel is gátat kell szabni, a büntetőjogi szankciók kilátásba helyezése azonban álláspontja szerint túlzás. 

Az EBESZ képviselője úgy véli, hogy a büntetőjogi szankciók kilátásba helyezése „csak megnehezíti a független sajtó munkáját.” Désir arra is emlékeztette az országokat, hogy a koronavírus elleni védekezésnek minden körülmények között szükségesnek és arányosnak kell lennie, továbbá, hogy a szabályozás nem valósíthat meg negatív diszkriminációt.

Mindeközben minden jel arra mutat, hogy

a koronavírus-járvány terjedése folyamatosan dinamikát ad a szükségesség-arányosság járványügyi kontextusban való megítélésének

(a cikk megjelenésekor aktuális állás szerint már 187 igazolt fertőzött és 9 elhunyt van Magyarországon, világszerte pedig 387.382-en fertőződtek meg és 16.767-en haltak meg). A járvány súlyosságára tekintettel Boris Pistorius, Alsó-Szászország belügyminisztere is szövetségi szintű fellépést sürget az álhírek terjesztésével szemben Németországban. „Tiltani kellene az olyan téves információk terjesztését, amely a polgárok ellátásával, az egészségügy helyzetével, a járvány terjedésével, az esetleges diagnosztikai módszerekkel, vagy a vírus okozta megbetegedés terápiájával kapcsolatos” – állítja a német politikus. Hozzáteszi:

az álhírek pánikot és konfliktusokat szíthatnak, ezért fontolóra kellene venni a büntetőjogi szankciórendszer alkalmazását is.

A szükségesség és arányosság felvetése pont egy járványügyi vészhelyzet felfutási szakaszában azért is érdekes, mert épp egy olasz büntetőbíróság ítélt egy kommentelőt 9 hónapnyi börtönbüntetésre még 2018-ban amiatt, mert egy piacvezető utazási lehetőségeket kínáló weblap felületén valótlan állításokat fogalmazott meg. 

A fenti példa is bizonyítéka annak, hogy fake news elleni uniós szintű radikális fellépést nem csak a járványügyi vészhelyzet teszi szükségessé. Ezt támasztja alá az is, hogy már a koronavírus európai berobbanását megelőzően is ezt szorgalmazta Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa. A politikus a német Spiegelnek adott interjújában kiemelte:

„a nemzetbiztonságot érintő dezinformációt illetően a szabályozási környezet megváltoztatása indokolt lehet. Néhány tagállam büntetőjogi szabályozása irányadó lehet azokban az országokban, ahol a büntetőjogi tilalom a tárgykört illetően még nincs hatályban”.

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az index szelektíven tájékoztatja olvasóit. Ha objektív lenne, magától megtette volna

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés