Több százezren veszíthetik el a munkahelyüket

2020. március 26. 17:21

Regős Gábor
Origo
Azt kell elérni, hogy minél kevesebb vállalat menjen csődbe, és minél több munkavállaló őrizhesse meg a munkahelyét. Interjú.

„Hány ember munkája kerülhet veszélybe, milyen lépésekkel lehet csökkenteni a mértékét?

Ha csak a leginkább érintett ágazatot, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatot nézzük, ott 187 ezer ember dolgozott 2019-ben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ott mindenkit elbocsátanának, egyrészt azért, mert a vendéglátás nem állt le teljesen, másrészt pedig azért, mert elképzelhetőek más intézkedések is a munkaadók részéről, pl. a részmunkaidő bevezetése. Ugyanakkor a kormányzat intézkedései pont azt a célt szolgálják, hogy minél kevesebb ember veszítse el a munkáját. Természetesen ettől még lesznek ilyenek, akár több százezren is, amelyet súlyosbít, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül is sokakat érint a leépítés. Ugyanakkor a munkájukat elvesztők esetében is az a fő kérdés, hogy mikor tud a gazdaság újraindulni, azaz mennyi idő alatt lesz ismét szükség a munkájukra.

Mennyi idő alatt állhat helyre a turizmus és a vendéglátás? Lehetnek-e olyan szállodák, amelyek csődbe mennek és nem is tudnak újra kinyitni?

Természetesen mi sem látjuk a vírus lefolyását, de a folyamat akár több hónapig is eltarthat. A vendéglátás esetében egy gyorsabb, míg a turizmusnál egy lassabb helyreállás várható: először a belföldi turizmus éledhet újra, míg a nemzetközi turizmus újraindulásához több idő kellhet. Nyilvánvalóan lehetnek olyan szállodák, amelyek csődbe mennek, de pont ennek a minimalizálását szolgálja a hiteltörlesztések befagyasztása, illetve az ágazatban a járulékok csökkentése. Rövidtávon azt kell elérni, hogy minél kevesebb vállalat menjen csődbe, és minél több munkavállaló őrizhesse meg a munkahelyét.

Mely ágazatok lehetnek még a legnagyobb veszélyben?

Bár elsőre a járműgyártás jutna eszünkbe, abban az ágazatban azért gyakoribbak a nyugati tulajdonban lévő, tőkeerős cégek, amelyek könnyebben át tudják vészelni a jelenlegi nehéz helyzetet. Talán inkább a hazai tulajdonú kkv-kat félteném, illetve azokat az ágazatokat (például kiskereskedelem és szolgáltatások egy része), ahol van olyan állandó költség (például az üzlet bérleti díja), amit akkor is ki kell fizetni, ha nincs bevétel.

A kormány milyen forrásokból fedezheti a gazdaságvédelmi és munkahelyvédelmi programot, a kieső adóbevételeket?

Az idei évre a kormányzat jelentős, a GDP 1 százalékát meghaladó tartalékokat tervezett, ez lehet az elsődleges forrás, illetve ezen kívül a költségvetési hiányt is elviheti a 3 százalékos plafonig. 2020-ra a költségvetési törvény 1 százalékos hiánnyal tervezett, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ahhoz képest a bevételek is kisebbek lesznek a gazdasági hatások miatt. Felmerült a költségvetés áttervezése, azaz források átcsoportosítása olyan ágazatoktól, amelyekre nemzetközi mércével sokat költünk, illetve esetlegesen nagyberuházások átütemezése.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés