Új nézőpont: zsákutcában az Egységes Szabadalmi Bíróság. Hogyan tovább?

2020. március 30. 19:28

Michael Cross
Megsemmisítette a német alkotmánybíróság az EU Egységes Szabadalmi Bíróságáról (UPC) szóló megállapodást kihirdető törvényt, rávilágítva ezzel a szupranacionális intézményrendszer törékenységére.

"A német alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) előző heti ítélete értelmében semmis az a német parlament által 2017-ben meghozott törvény, amely az EU Egységes Szabadalmi Bíróságáról (UPC) szóló megállapodást kihirdette. A bíróság többségi véleményen alapuló ítéletében egy düsseldorfi ügyvéd panaszábra reagált arra a következtetésre jutva, hogy a törvény valójában szuverenitási jogköröket ruház a létrehozandó, 25 tagállamból álló testületre. 

A szövetségi köztársaság Alaptörvénye ilyen szuverenitás-átruházást azonban csakis a Bundestag képviselőinek kétharmadának egyetértésével tesz lehetővé (a törvényjavaslatot ugyan a Bundestag egyhangú szavazattal, de a 600 képviselőből mindössze 35 jelenlétében fogadta el.).

„Bizonyos bírói funkcióknak a német bíróságoknál magasabb rangú fórumokra való átruházása csakis az alaptörvény egyidejű módosításával történhet meg; ennek megfelelően a Bundestag a törvényt nem szabályszerűen hozta meg, ezért az semmis” – áll a német alkotmánybíróság ítéletében.

Önmagában véve az alkotmánybíróság ítélete nem állítja le sem az UPC létrehozására irányuló projektet, sem pedig az ahhoz kapcsolódó egységes szabadalmi oltalmat. Elméletileg Berlin Boris Johnson megoldását követve újfent a parlamenthez folyamodhatna, immáron a szabályszerű kétharmados többség jóváhagyásáért. Csakhogy ez az ítélet hetekkel azután született, hogy a Downing Street jelezte: az Egyesült Királyság nem kíván részt venni az UPC létrehozásában; újfent hangsúlyozva a tényt: a bírói testületet létrehozó szerződés újabb hatásköröket ad az Európai Unió Bíróságának az uniós szabályozás kapcsán felmerülő törvénykezés során.

Németország és az Egyesült Királyság kettő azon három állam közül, amelyek ratifikációja szükséges ahhoz, hogy az alapul fekvő szerződés létrehozza az EU Egységes Szabadalmi Bíróságát. Szintén elméletileg ezen két állam helyettesíthető az Európában őket szabadalmi súlyukat tekintve soron követő két másik állammal (akár Hollandiával vagy Olaszországgal), mindazonáltal az kijelenthető, hogy a pillanat elszállt. Még az eredeti „triumvirátus” egyik nagyhatalmának számító Franciaországban is megváltozott az európai integrációt övező közhangulat 2014 óta, amikor is a francia Nemzetgyűlés a bíróság létrehozásáról határozott.

A brit alkotmány jövőjéről szóló, a londoni King’s College-ban elhangzott  beszédében Lord Sumption, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke mindannyiunkat emlékeztetett a szupranacionális intézmények törékenységéről: 

„a demokrácia alapvetően és szükségszerűen csakis nemzeti kontextusban értelmezhető; a szupranacionális intézmények egyszerűen más felelősségi rendszerben működtethetők csak. A nemzeti identitás jelentősége ennek megfelelően továbbra is erős, és a jövőben egyre erősebbé válik.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés