Új Nyugat-Balkán stratégia kidolgozása vált szükségessé az EU számára a járvány miatt

2020. április 3. 17:22

Alisa Muzergues
Az Európai Unió tagállamai hosszas tárgyalásokat követően végre megállapodtak Albánia és Észak-Macedónia integrációjáról. A csatlakozási egyeztetések meg is indultak ezekkel az államokkal, majd jött a koronavírus-járvány, és árnyékot vont az egész integrációs folyamat fölé.

"Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ellehetetleníti a járvány elleni közös fellépést, mivel rendelkezései értelmében a közegészségügy a tagállamok hatáskörébe tartozik; Ezért az EU legfőbb feladata most az, hogy minden erejével azon legyen, hogy csillapítsa a járvány kedvezőtlen szocioökonómiai hatásait.

Fontos megjegyezni, hogy a szakértők becslései szerint minden jel arra mutat, hogy a Covid-19 okozta járvány potenciálisan nagyobb veszélyt jelent a gazdaságra, mint a 2008-as válság. Ennek kapcsán – azon ambiciózus célkitűzés ellenére, hogy az EU nagyobb súllyal érvényesüljön a globális színtéren – a következő kérdések merülnek fel: vajon képes lesz az EU kezelni a belső válságokat és egyszerre megfelelni „szomszédainak”, így stabilizálva a helyzetet a régióban? Netán (újra) a belső válságaitól sújtva, a túlterheltség miatt arra kényszerül, hogy tétlenül nézze, miként töltik be a külső határain megüresedett politikai vákuumot olyan nemzetközi aktorok, mint mondjuk Kína vagy Oroszország?

Az idő sürget, és az épp eszkalálódó válságfolyamatoknak igencsak kitett Nyugat-Balkánnak erős és hathatós nemzetközi segítségre lesz szüksége.

Március 29-ei adatok szerint a Covid-19 okozta megbetegedések a 6 nyugat-balkáni állam esetében beléptek az ezres nagyságrendbe; az esetszámot Szerbia vezeti a maga 741 koronavírus okozta megbetegedésével és 13 halálesetével. A szerb kormány drasztikus lépéseket tett a járvány terjedésének megfékezése érdekében: határait lezárta (kizárólag csak a kereskedelmi forgalomnak hagyva utat), továbbá kijárási tilalmat rendelt el délután és hajnali 5 óra között (ez hétvégén szigorúbb, ugyanis már délután 3 órakor kezdetét veszi); a közösségi média tele van azokkal a képekkel, amelyek tanúsága szerint a belgrádi bazársor katonai segítséggel háromezerágyas szükségkorházzá avanzsált, koronavírusos tüneteket produkáló betegekre várva. A sajtóvisszhangnak köszönhetően a nemzetközi közösség figyelme az ország irányába fordult.

Március 15-én, Aleksandar Vučić szerb elnök a vészhelyzetet egy olyan sajtókonferencia alkalmával hirdette ki, amelyre az a Kína külön meghívóval volt hivatalos, amelyre a szerbek az elsőszámú segítőként tekintenek arra az esetre, ha az EU úgy döntene, hogy Szerbia irányába korlátozza a védőfelszerelések exportját.

A külpolitikai szövetségesi rendszeréről is híres Vučić elnök kijelentette azt is, hogy »nem létezik olyan, hogy európai szolidaritás; mindez nem más, mint papírra vetett tündérmese«. Néhány nappal később az elnök személyesen fogadta azt a hatfős egészségügyi személyzetből álló kínai küldöttséget egészségügyi eszközökkel felszerelkezve érkezett Szerbiába. Vučić személyesen üdvözölte mindannyiukat a járvány kapcsán bevett szokássá vált „könyökpuszival”, ráadásul „háláját kifejezve” még a kínai nemzeti lobogót is megcsókolta (az esetről a kínai CTGN-hírcsatorna büszkén számolt be).

Az EU részéről a válasz csaknem azonnal megérkezett, többek között Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttsége vezetőjének tolmácsolásában, aki Twitter-fiókján publikált bejegyzésében az Európai Uniót nevesítette Szerbia legfőbb jótevőjeként, beruházójaként és kereskedelmi partnereként.

Annak ellenére, hogy az elmúlt 18 év során előcsatlakozás jogcímen EU mintegy 3.6 milliárd euróval dotálta Szerbiát, a szerb lakosság többsége úgy véli, hogy mégis Kína és Oroszország az állam két legnagyobb beruházója, bőven megelőzve Németországot – derül ki egy kormányzati közvélemény-kutatásból.

Szerbia esete ékes példája annak, hogy a tények és a lakossági percepció miként távolodnak el egymástól, s mint ilyen kiváló alkalom az EU számára arra vonatkozóan, hogy ezek tükrében revideálja jövőbeli regionális politikáját a Nyugat-Balkánon – a kínai, orosz és egyéb külföldi jelenlét ugyanis várhatóan nem csökken majd a közeljövőben, sőt ezzel ellentétes tendenciák várhatók."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hallottam olyan albán pékségről, ahol a drogkereskedelem a fő profil.
Ezt nem szaporítani kell, hanem kivágni, mint a macskát sz..ni.
Persze a drogkereskedelemből csurran-cseppen a fontosembereknek is.
Macedónia meg pont olyan korrupt ország, mint Magyarország.
Minek mégegy/mégkettő az Unióba?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés