Meghatározatlan időre szól a svájci „rendkívüli helyzet”

2020. április 6. 12:14
Nem alkotmányos alapon, hanem a járványügyi törvény alapján van érvényben már közel egy hónapja különleges jogrend Svájcban a koronavírus terjedése miatt. Ennek pedig, szemben az alkotmány alapján alkalmazható „rendkívüli rendeletalkotási joggal”, nem szab időbeli korlátot a jogszabály.

A svájci szövetségi kormány szerepét betöltő Szövetségi Tanács (Bundesrat) szinte teljhatalommal bír jelenleg. Olyan súlyos döntéseket hozhat a parlament felhatalmazása nélkül, amelyektől a Neue Zürcher Zeitung szerint még egyes diktátorok is visszariadnának. 

A jelenlegi helyzet történelminek is nevezhető az alpesi államban.

Ez az első alkalom a második világháború óta, hogy a Szövetségi Tanács huzamosabb ideig különleges jogrendet alkalmaz.

A március 16-án meghirdetett rendkívüli állapot alapját azonban nem a szövetségi alkotmány erre vonatkozó 185. szakasza adta, hanem a járványügyi törvény 7. szakasza. Ez lehetővé teszi a Szövetségi Tanács számára, hogy közvetlenül, saját hatáskörben meghozzon bármilyen döntést, amelyet szükségesnek tart ahhoz, „megbirkózzon a közrendet, illetve a belső és külső biztonságot súlyosan zavaró tényezőkkel”. Másként fogalmazva a parlament, a kantonok vagy éppen a nép felhatalmazása nélkül cselekedhet belátása szerint. 

Ez azt jelenti, hogy a svájci Szövetségi Tanács teljesen különböző tartalmú rendeleteket alkotott részben a szükséghelyzetre, részben a járványügyi törvényre hivatkozással: egyes intézkedések járványügyi, adminisztratív, helyiség használati, illetőleg a szabad mozgást korlátozó előírások voltak. Az újabb intézkedések és rendelettervezetek azonban már – egyebek mellett – költségvetési vonatkozásúak is. Ezeknek a rendeleteknek a vonatkozásában már súlyosabb alkotmányjogi aggályok merültek fel

Aggályokat vet fel ugyanakkor az is, hogy

a Szövetségi Tanács 2020. március 16-án határidő meghatározása nélkül hirdette ki az alkotmányjogilag nem körülhatárolt „rendkívüli helyzetet” („außerordentliche Lage”).

Ráadásul csak a legsúlyosabb járványügyi korlátozásokat tartalmazó rendeletek vonatkozásában határozott meg időbeli hatályt. Vagyis a rendkívüli helyzet fennállásához nem kötött végső határidőt.

Az ilyen helyzetekben kulcsszerepet játszik a Szövetségi Igazságügyi Hivatal (BJ). A BJ különleges felelősséggel bír, tekintettel arra, hogy Svájcban nem működik önálló alkotmánybíróság. Elsősorban a Hivatal feladata, hogy jelezze, ha a Szövetségi Tanács vagy a parlament alkotmányba ütköző lépéseket tesz.

A kormányzat döntései számára jelenleg az jelent valós korlátot, hogy azok a körülményeknek megfelelőek, vagyis a fenyegetéssel „arányosak” legyenek. A probléma viszont ott van, hogy az arányosság definíciója képlékeny, nincs teljes  összhang ezzel kapcsolatban a jogászok között. Például fel lehet tenni a kérdést ennek kapcsán, hogy a jelenlegi gyülekezési tilalom elég életet ment-e meg ahhoz, hogy indokolja a szabad mozgás ilyen súlyos mértékű korlátozását. Természetesen az, hogy mi nevezhető arányosnak ilyen esetekben, prognózisoktól és feltevésektől függ, emiatt nagyon nehéz is meghatározni ezt. Ahogyan az alkotmányosság felett őrködő Szövetségi Igazságügyi Hivatal igazgatója, Martin Dumermuth is elismeri, „jelenleg senki nem képes nagy biztonsággal megmondani, hogy hogyan alakul a járvány lefolyása a továbbiakban”. 

Az érdekes kérdés az, hogy ténylegesen milyen eszközök állnak a Hivatal rendelkezésére, ha alkotmányossági aggályai támadnak. Ebben az esetben az igazságügyi minisztere vetheti fel a kérdést a Szövetségi Tanács ülésén, azonban

ha a kormányzat továbbra is ragaszkodik a döntéséhez, a Hivatal nem tehet ellene semmit, az intézkedés hatályba lép.

Ráadásul abban az esetben, ha nem történik szivárogtatás, a nyilvánosság jó eséllyel tudomást sem szerez az Igazságügyi Hivatal alkotmányossági kifogásáról. Ez pedig elméletileg azt jelenti, hogy nincs olyan szerv, amely meg tudná akadályozni a svájci szövetség kormányt abban, hogy kénye-kedve szerint cselekedjen. 

A svájci Nemzeti Tanács (parlament) és a tartományi tanácsok az elmúlt napokban jelezték aggályaikat azzal szemben, hogy a Szövetségi Tanács a rendkívüli intézkedéseket a szükséghelyzetre hivatkozással rendeletalkotási jogkörében intézi a parlamenti munka bevonása nélkül.

A Szövetségi Tanács a számítások szerint legalább 6-7 alkotmányos alapjogot súlyosan korlátozott (köztük például a szabad mozgás jogát).

A kritikus megjegyzések szerint az ilyen korlátozásokat igénylő hosszabb ideig fennálló rendkívüli állapotról ráadásul a parlamentnek kellene döntenie. 

Értelmezési viták a szükségállapotról

Svájcban 1999 óta nem szabályozza külön alkotmányos klauzula a szükségállapotra és rendkívüli helyzetre vonatkozó jogi kereteket. A témához kapcsolódó egyéb szakaszok ugyanakkor megmaradtak a svájci alkotmányban, de ezek értelmezése nem egyhangú. A jelenlegi többségi értelmezés szerint a svájci alkotmány 52., 173. és 185. szakaszai szolgálnak a rendkívüli szükséghelyzetben alkalmazott speciális jogszabályi intézkedések alapjául. Elsősorban a 185. szakasz 3. bekezdése releváns, amely szerint a kormányként működő Szövetségi Tanácsot a belső, illetőleg külső biztonság garantálása érdekében speciális rendeletalkotási jog illeti meg. Eszerint a Szövetségi Tanács jogosult rendeleteket és intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a közrendet közvetlenül fenyegető súlyos zavarokat, vagy a belső, illetőleg külső biztonságot fenyegető veszélyeket elhárítsa. Ezeket a rendeleteket azonban „határidőhöz kell kötni”. A rendeleteket a svájci parlamentnek (Nemzeti Tanács, „Nationalrat”) legkésőbb 6 hónapon belül törvényerőre kell emelnie, ellenkező esetben hatályukat vesztik.  

Visszaélések a világháborúban

Rossz emlékek fűződnek a „teljes körű felhatalmazásához” (Vollmachtregime), amelyet a szövetségi parlament (Bundesversammlung) a második világháború alatt a svájci kormányzatnak biztosított jogi és pénzügyi döntések kapcsán. A Szövetségi Tanács maximálisan kihasználta az alkotmányon kívüli kormányzás lehetőségeit, közvetlen szövetségi adót bevezetve a segítségével, illetve egy olyan törvényt elfogadva, amely megvonja az állampolgárságot azoktól a svájci nőktől, akik külföldi személlyel kötöttek házasságot.

A bankmentés is elég indok

A svájci Szövetségi Tanács egyébként a koronavírus járványnál jóval kisebb horderejű nemzetbiztonság kockázatot jelentő esetekben is élt a különleges jogrend lehetőségével.

Ilyen volt például az UBS megmentése a 2008-as pénzügyi válság során, amikor a kormányzat minden áron meg kívánta akadályozni a Lehman Brothers csődje után, hogy az egyik legnagyobb svájci pénzintézet is erre a sorsra jusson.

Joób Kristóf írása
 

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Svájc nem európai állam, nekik lehet.

Válaszok:
pollip | 2020. április 6. 12:57

Európai, csak nem uniós.

Válaszok:
Berecskereki | 2020. április 6. 14:20

Nem uniós állam, de azéet aggódhatunk a jogállamiságukért, meg a demokráciájukért, ahogy az unió is megtette Oroszországgal, amikor néhány napja aggodalmukat fejezték ki az oroszországi civilszervezetek helyzetéért. Ahhoz aztán sok közük van a sóhivatalnokoknak. :))

Mi sem ilyen lovat akartunk. :(

Dániában is:-) börtönnel büntetik az alhireket terjesztőket.
Mindenki minket fikáz, aztán átveszi tőlünk az intézkedéseket?
Hogy lesz így hetes cikkely, kötelezettszegesi eljárás? Che hogy hívja be a nato-t?

Már Tell Vilmos is náci volt, most mondta a Kunhalmi.
DDD

Szabó Timea és Jávor Benedek feljelentette az Európai Bizottságnál a magyar kormányt a vészhelyzeti törvény miatt, azonnali eljárást megindítását követelve.
Nyugati LIBE-liberálisok ÚJABB 7-es cikkely szerinti eljárást követelnek Magyarország ellen.
Ja, miután Zürichet, Bázelt, Genfet szövetséges légierődök földig bombázták a demokrácia visszaállításáért, még örülhetünk, hogy bennünket csak jelentgetnek, feljelentgetnek Soros-terroristák.

Na ja! Svájc nem uniós ország, mert több eszük van.
Ettől függetlenül van kapcsolat az EU és Svájc között, amelyek szerződéssel vannak alátámasztva.
https://www.consilium.europa.e..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés