Már a nyugati sajtó is túllépett a migránskvótákon

2020. április 7. 10:58
Különösebb sajtóvisszhang nélkül fogadta a nyugati közélet a közép-európai államokat elmarasztaló bírósági ítéletet. 

Még az egyébként hazánkkal kritikus – sőt, olykor ellenséges – hangnemet megütő liberális orgánumok is meglehetősen szűkszavúan, a tényekre szorítkozva ismertették az Európai Unió Bíróságának azon ítéletét, amelyet a migránskvóták kapcsán hazánkkal, Lengyelországgal és Csehországgal kapcsolatban hozott. A balliberális sajtó szokatlan magatartása igazolásképpen is felfogható arra vonatkozóan, hogy a Bíróság olyan tárgykörben határozott, amely felett már eljárt az idő.

A fentieket támasztja alá például a francia Le Monde cikke is, amely a tényállás rövid bemutatását követően a magyar és cseh álláspontot ismerteti. Előbbit Varga Judit igazságügyi miniszter tolmácsolja, utóbbi tekintetében pedig Andrej Babis cseh miniszterelnök véleményét ismerheti meg a francia olvasó (mindkettő lényege, hogy a kvóták ideje lejárt).

A Le Parisien ismertetője is csak annyiban terjeszkedik túl a Le Monde közlésén, hogy Ursula von der Leyen a tagállami megosztottságra tekintettel húsvét után új migrációs paktummal áll elő.

Lényegében az ugyancsak francia L’Express is csak tényeket közölt, az Ouest France pedig a migrációs válságot, és a jelenlegi, koronavírus-járvány kapcsán előállt helyzetet összekötve arra a következtetésre jut, hogy a járvány újra próbára teheti az európai szolidaritást, amelynek hatékonyságát illetően Olaszországnak és Spanyolországnak – a járvány által két leginkább sújtott államnak – lehetnek kétségei.

A németországi bajor lapok közül a PNP rövid elemzést tett közzé az ítélet belpolitikai fogadtatásáról, többek között AfD-politikust is megszólaltatva (Beatrix von Storch szerint például az ítélet tanúságtétele annak, hogy EU-szerte a tagállamok szuverenitásának erősítése szükséges). 

A Süddeutsche Zeitung véleménycikket közölt az esetről, amelynek lényege, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország jogi szempontból elvesztette ugyan a pert, mégis reálpolitikai értelemben az államok beteljesítették akaratukat. A cikk szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy noha a kvóták és az európai szolidaritás között egyenlőségjelet tevő érvek védhetők, ma már Angela Merkel kancellár is felteszi a kérdést, miszerint vajon bölcs dolog volt-e többségi döntéssel egyes tagállamokat akaratuk ellenére rákényszeríteni az együttműködésre, éket verve a közösségi együttműködésbe. A kérdés pedig már csak azért is megalapozott, mert az Európai Bizottság maga is meghajlik a politikai realitás előtt.

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés