A koronavírus járvány az EU nagy próbatétele

2020. április 16. 17:59
Tisztítótűzként hathat az EU-ra a koronavírus járvány több európai elemző intézet szerint. A koronavírus-járványról ismertté vált információk birtokában ugyanis elmondhatjuk, hogy rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, ami az Európai Unió intézményrendszerének kellemetlen.

Az EU-nak fel kell nőnie ahhoz a feladathoz, amire létrehozták

Brüsszel napirendjén az elmúlt időszakban a jogállamiság, a migránskvóták és Európa kizöldítése váltották egymást, és ez a jelenlegi koronavírus-járvány közepén duplán zavaró lehet. Főleg annak tükrében, hogy egy,

a mostanihoz hasonló járvány kitörésével már előre számolni lehetett.

Ezt még az egyik legjelentősebb uniós kutatóintézet, a Centre for European Policy Studies is elismeri, arra a következtetésre jutva, hogy a jelenlegi válságot sorozatos mulasztások okozták.

Az elmúlt 10-15 év során a nyugati világ meghatározó szereplői közül többen is felszólaltak, hangot adva azon meggyőződésüknek, miszerint reális lehetőség látszik arra, hogy az emberiséget a maihoz hasonló járvány próbára tegye. Erre hívta fel a figyelmet többek között egy szakértő 2005-ben az USA szenátusa előtt, erre figyelmeztetett 2014-ben Bill Gates a Microsoft alapítója, de erre figyelmeztetett az ENSZ 2016-ban és maga a WHO is.

A járványügyi védekezés hiába tartozik a tagállamok hatáskörébe, az EU felelőssége sem kerülhető meg e tekintetben.

Az uniós előírások a járványt megelőzően párhuzamosan a fiskális szigor irányába hatottak, ez pedig az ellenállóképesség és a fenntarthatóság kárára ment. Ha tehát az EU továbbra is kizárólagos lehetősége és nem alternatívája akar lenni az európai államok együttműködésének, akkor a működés alapvető logikáján kell változtatni.

Habár jól diagnosztizálja a problémát, a Centre for European Policy Studies mégsem életszerű következtetésre jut e tekintetben: a kutatóintézet elemzése például a mostaninál jóval centralizáltabb döntéshozatalt látna indokoltnak az EU-n belül, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy a járványügyi védekezést – néhány kétségbeejtő kivételt eltekintve – a tagállamok egyelőre sikerrel abszolválják.

A tagállamokat pedig épp a cselekvésben kellene segíteni, méghozzá megfelelő koordináció útján. Ahogy arra a Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik rámutat, a EU jelenlegi egyetlen feladata a szabad piac fenntartása és koordinálása, és épp ebben az egy feladatában látszik kudarcot vallani; a megfelelő koordináció hiánya a kereslet és a kínálat visszaeséséhez vezet, a visszaesés pedig bizalmi sokkot, ami pedig az amúgy is ingatag monetáris rendszert dönti zuhanórepülésbe.

Reflektorfényben az Európai Központi Bank

A német Bertelsmann Alapítvány szerint az összehangolt uniós monetáris politikáért felelős Európai Központi Bank szerepe kulcsfontosságú lesz. Tekintve, hogy a monetáris unió kocsonyaként remegett a 2008-as válság idején, ez talán nem is csoda. Ekkor kis túlzással a véletlen – no meg Németország – mentette meg a napot. Ma a helyzet komolyságát az mutatja, hogy ezúttal az Európai Központi Bank is nagyobb csomaggal készült. Az EKB a járványhelyzet gazdasági és pénzügyi hatásainak kezelése érdekében március 18-án 750 milliárd eurós értékpapír-vásárlási programot jelentett be, ami a 2020-as év végéig, vagy a koronavírus-krízis lejártáig fog tartani. Erre szükség is lesz, ugyanis a járvány az eurózóna felettébb sérülékeny tagállamait sújtja, amelyekben az IMF becslése szerint várhatóan a részleges vagy teljes gazdasági leállás okozta gazdasági visszaesés is 8-9 százalék körül alakul majd.

Egy athéni think tank, a Hellenic Foundation for European and Foreign Policy épp ettől tart: az intézet elemzése szerint magas adósságszintjük miatt a járvány kezelése pénzügyi szempontból különösen Olaszországot és Spanyolországot fenyegeti, s a fenyegetettséget súlyosbítja, hogy a monetáris unió az ilyen válságokra nincs felkészülve (már ha bármilyen válság esetében ez egyáltalán elmondható az eurózónáról). Ahogy arra az intézet rámutat,

a monetáris unió működését kizárólag „békeidőre” kalibrálták,

ennél fogva minden korrekciós mechanizmus a  szabadon működő piac törvényeire épül. A Hellenic Foundation felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2008-as válság során a tüneti kezelés jegyében ugyan történtek ad-hoc intézkedések, a közös védekezési mechanizmusok az eltérő tagállami koncepciók és álláspontok miatt nem alakulhattak ki.

Az Európai Központi Bank szerepét szintén aláhúzva a Friedrich Ebert Alapítvány ennek kapcsán megjegyzi, hogy a kötvénykibocsátással kapcsolatban máris ellentét alakult ki: az észak-európai országokból többen is ellenzik az akciót, ez pedig a fiskális-monetáris védekezést is lassíthatja – végső soron blokkolhatja.

Szintén az EKB-nak drukkol a Bruegel Intézet és a Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik (DGAP) is: az elemzések kifejezetten rögzítik, hogy az Európai Központi Banknak mindenképpen reagálnia kell, különösen az ECB és a tagállami jegybankok kötvényvásárlási programjainak növelése, támogatása útján. Utóbbi kiemeli:

a koronavírus-járvány lényegében egy nagy stresszteszt az euróövezet és az egységes piac számára.

A DGAP ezen felül rámutat arra is, hogy az Európai Központi Bank felelőssége a világgazdaság szempontjából is kiemelkedő: az EKB-nak pénzkibocsátóként likviditást kell nyújtania a nemzetközi partnereinek is, szoros együttműködésben a világgazdaság meghatározó valutáit kibocsátó jegybankjaival.

Erre szükség is lesz. A Világgazdasági Fórum szerint ugyanis valamennyi globalizációs logika szerint működő gazdasági szervezet válsággal néz szembe, amelynek motorja a járvány okozta munkanélküliség. Ahhoz, hogy a munkaerőpiac ne omoljon össze, és temesse maga alá a gazdaság egyéb szektorait, világszerte felelősségteljes cselekvési terveket kell kidolgozni, és így hidalva át a járvány okozta időleges kiesést.

Ehhez szem előtt kell tartani azt is, hogy ez a válság nem teljesen olyan, mint a 2008-as volt. Ahogy arra a Vox nevű gazdasági elemzőcsoport is rámutat, ez a válság kiváltó okát tekintve exogén jellegű, magyarán ezt nem a pénzügyi rendszer tarthatatlan működése okozta, tehát a gazdaság a válságot megelőző működése – egy ideig legalábbis – szimuláció útján fenntartható.

 

Összesen 56 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy logikusat lehetne csinálni, ha lépni akarnak a jövőben. Az egészségügy és az oktatás tagállami hatáskör. Az egészségügyből részben ki kellene emelni a járványügyet és a védekezéshez szükséges eszközöket központilag kellene beszerezni és felhalmozni, amiből, ha kell ki tudják segíteni a tagállamokat, akiknek a mostani eset után saját készleteik is lesznek.

"A koronavírus járvány az EU nagy próbatétele"

Nincs már itt semmi próbatétel. Csak megerősödni látszik az, amit mindenki tudott. Az eu, egy hatalmas vízfejű sóhivatal, a parlamentje pedig egy teljesen felesleges ingyenélők gyülekezete. Az összes elnökével, helyetteseivel, igazgatóival, és helyetteseivel, valamint gittegylet bizottságaival és annak minden vezető, és nem vezető tagjával együtt.
Igen! Mindenki. Az eu parlamentje úgy felesleges, ahogy van. Nélkülük még az unió is működőképesebb lenne!

És mint tudjuk Tóth Bertalantól, még a TEJhatalmat is!!!

Egyébként az ember amúgy elgondolkodik, hogy tényleg Macronnak az a legnagyobb gondja most, hogy Orbán, hogy áll ehhez a tejes hatalomhoz? Ezek normálisak, csak egy kicsit is?
Hacsak nem magáról akarja elterelni a figyelmet, ugyanis van miről.

Ő egy lefegyverző, igaz, h. a nemzeti vagyonból, de ajándék osztó hölgy, bájával vetekedő kellemmel.

Szó sincs róla! Az oktatás és egészségügy számos más területtel marad a tagállamoknál.

Azt írtam, hogy a tagállamok is begyűjtenek egy normál járványügyi készletet, akkor ha ez valamiért elfogy akkor fordulhatnának a központi depohoz.

Ez igaz, de a görögöket inkább hagyjuk. A minisztériumi dolgozóik kb. annyit kerestek, mint a hasonló helyen levő németek. ( Az uniós követelményeket gyakran csak akkor teljesítették, ha pénzelvonással büntették őket.) Egy vállalkozó kedvű görögnek legalább két állása volt, egy állami, amit du. kettőre elintézett, utána ment a kis hoteljébe vagy éttermébe még pár órát dolgozni. Az olaszok meg inkább az agrártámogatásokkal kapcsolatos stiklijeikről voltak ismertek.

Hiába nógatjátok a döglött lovat. Az EU (Elcseszett Umbulda) ebben is megbukott. Talán csak a Bécsben nyitott cukrászdák (Gyurcsány kampány) számára jó.

Próbatétele volt. Már belebukott.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés