Korona az adatvédelmen: a Google részben kiteregette lapjait

2020. április 20. 20:11
A Google „COVID-19 Community Mobility Reports” elnevezésű projektje keretében Magyarország vonatkozásában is elérhetővé tette azokat az anonim adatsorokat, amelyek alapján nagyjából képet kaphatunk arról, hogy hogyan változtak a magyarok utazási szokásai a koronavírus okozta járvány hatására. Különösen Európában, az adatvédelem fellegvárában számít tabudöntögetőnek pusztán az a tény, hogy egy ilyen adatsor napvilágot láthatott. 

Amerre mi járunk, bámul a világ

A COVID-19 járvány hatékonyabb kezelése érdekében a Google „COVID-19 Community Mobility Reports” címmel projektet indított, amelynek célja, hogy a cég által kezel lakossági helyadatok közzétételével segítse a járványügyi védekezést. A Google a projekt keretében a portfóliójába tartozó egyéb szolgáltatások – például a térképszolgáltatás – segítségével gyűjtött adatok feldolgozását követően 131 ország esetében ad ki jelentéseket, amelyeket 2-3 naponta frissít az aktuális trendekkel. A jelentések kiindulópontjaként a 2020. január 3. és február 6. közötti öthetes periódus szolgál.

A jelentésekben a helyadatokat név nélkül, a felhasználók beazonosíthatósága nélkül teszi közzé, amelyeket olyan felhasználóktól gyűjt, akik engedélyezték a techcég számára a lokalizációs adatok gyűjtését. A Google adatvédelmi közleményében az áll, hogy

a cég a szolgáltatását addig működteti, „ameddig a közegészségügyi hatóságok ezt hasznosnak találják a koronavírus kapcsán”.

A projekt azokra az életviszonyokra fókuszál, amelyet a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett korlátozások leginkább érint. A Google szolgáltatása így különösen felöleli a kiskereskedelmi létesítmények – pl. bevásárlóközpontok, élelemiszerboltok, gyógyszertárak stb. – látogatottságát, azt, hogy hányan fordulnak meg a strandokon, nemzeti parkokban, hogy hányan járnak be dolgozni, hogy hányan használják a tömegközlekedést, de az elemzés számod ad arról is, hogy mennyien maradnak lakóhelyeiken, vagy annak környékén. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a Google honlapján nem áll rendelkezésre semmilyen adat a vizsgálatba vont felhasználók számát illetően, így a közreadott adatok – ahogy azt a Google is jelzi – nem tekinthetők reprezentatívnak, fenntartásokkal kezelendők.

Magyarország takaréklángon

A vizsgált szempontok szerint rögzített helyadatokat elemezve jelentős változások mutathatók ki hazánkban a kijárási korlátozások bevezetésével összefüggésben. A Google 2020. április 11-i adatcsomagjából az következik, hogy

a magyarok a járványt megelőzően nagyjából felével, harmadával mozogtak többet.

Nagyjából azonos tendenciák mutatkoznak a magyar megyékben, vagyis a vírus terjedésének korlátozására hozott intézkedések hatása országszerte látszik. 

A fogyasztási és rekreációs célú mobilitás március 10-12. között indult meredek zuhanásnak, 15-e környékén rövid időre éles emelkedést mutatott, majd folytatta a zuhanó tendenciát, amely napjainkban is mínusz 40-50 százalék között mozoghat.

 

Forrás: Google.

Az élelmiszer- és gyógyszerfogyasztására a végletek közötti folyamatos ingadozás jellemző: az adatok a március 15-ét megelőző időszakra vonatkozóan rövid, ámde markáns emelkedést mutatnak, majd a kereslet éles, mintegy 80 százalékot meghaladó szabadesésbe kezd; a magyarokra április elején viszont rövid időre újra nagyjából járványt megelőző vásárlási kedv volt jellemző. Ezt követően újabb kb. 80 százalékos zuhanás következett, amelyet újabb mérséklődés követett a járványt megelőző állapot irányába. 

Forrás: Google.

A közparkok látogatottsága országos átlagban március 15 és 23-a között a maga 50 százalékos csökkenésével szintén bezuhant; mindazonáltal ez a kategória mutatja a második legkisebb eltérést a járványt megelőző időszakokhoz képest. Beszédes, hogy a Budapesthez képest a vidéki helyszínek, főként a balatoni megyék közterületeinek látogatottsága kiugróan megnövekedett.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ aktuális adatai szerint a megyei fertőzöttség tekintetében kimagasló Budapest, Pest megye és Fejér megye, ugyanakkor – figyelembe véve a szabadtéri aktivitás korábbi radikális emelkedését az utóbbi két megye esetében a népsűrűségi adatokból következően – további emelkedés várható a megbetegedések tekintetében, ha az itt élők nagyobb önfegyelmet nem gyakorolnak. Az Operatív Törzs bejelentései szerint ugyanakkor

az országosan megnövekedett szabadtéri jelenlét miatt a Rendőrség a jövőben várhatóan több szabálysértési eljárást indít;

érdemes lehet később összevetni a bírságolások számát és a szabadtéri aktivitás alakulását.

Az, hogy kevesebben járnak munkába, egyrészt a munkahelyek látogatottságának csökkenésén, másrészt pedig a lakóhely körüli mobilitási trendek emelkedésén keresztül érzékelhető. Előbbi a veszélyhelyzet kihirdetésének időpontjától markáns zuhanó tendenciát, utóbbi pedig 11 százalékos emelkedést mutat. Ezzel szoros összefüggést mutatnak a tömegközlekedésre vonatkozó adatok. A tömegközlekedést a magyarok a veszélyhelyzet kihirdetésétől folyamatosan egyre kevesebben használták; ennek kihasználtsága ma a járványt megelőző időszak nagyjából felénél jár.

A közép-európai országok mobilitásadatai nagyjából megegyeznek

A közép-kelet-európai régió országai járványügyi intézkedéseket korán bevezető országok közé tartoznak, és jelentős, de nem kritikus mobilitási visszaeséssel számolhatnak. Kivételt ez alól két ország képez: Románia, Szlovénia esetében jelentős – a hazait jóval meghaladó – visszaesés tapasztalható különösen a kiskereskedelmi és élelmiszerüzletek adatai tekintetében, amely mostanra mérséklődni látszik. Szlovéniában az előző héten mintegy 91 százalékkal esett vissza az élelmiszerüzletek forgalma a Google helyadatai alapján, ez a friss adatok szerint -76 százalékra mérséklődött. 

A járvány által jelentősen sújtott országok (például Spanyolország vagy Olaszország) kritikus mobilitási visszaesést könyvelhetnek el. Különösen szomorú látni, hogy a járvány első európai gócpontjának számító itáliai Lombardia tartományban

miként fordult tragédiába a kezdeti hurráoptimizmus.

Forrás: Google.

A fentiektől eltérő tendencia tapasztalható a skandináv és a balti államok tekintetében: ezekben az országokban a járványügyi vészhelyzet ellenére egyre többen tartózkodnak kint. A skandináv és balti államok, illetve Svájc statisztikái sok hasonlóságot mutatnak. Külön figyelmet érdemel, hogy Svédországban, Finnországban és Dániában a V4 régió adatait messze meghaladóan továbbra is magas a parkok, szabad terek látogatása. Ez Dánia esetében az előző héten 118 százalékos emelkedést jelent, ami mostanra 50 százalékra mérséklődött, így Finnország rendelkezik (89 százalékkal) a vizsgált országok közül messze a legmagasabb szabadtéri jelenléttel.

Tabuk dőlnek

Azt illetően, hogy mennyire pontosak az adatok, illetve, hogy azokból milyen bizonyossággal lehet következtetéseket levonni, egyelőre legfeljebb a Google rendelkezhet ismerettel (a cég külön felhívja a figyelmet arra, hogy a közzétett adatok nem tekinthetők reprezentatívnak, fenntartásokkal kezelendők).

Pusztán az a tény azonban, hogy egy ilyen adatsor az adatvédelem fellegvárának számító Európai Unióban különösebb politikai vagy jogi következmény nélkül napvilágot láthatott, egyfelől tabudöntögetőnek számít, másfelől pedig

felhívja a figyelmet egy olyan globális folyamatra, amely a világ más régióiban már egészen előrehaladott stádiumban van.

Tabuk dőlnek meg az Európai Unióban azért, mert az Európai Unió Bírósága – szellemiségét tekintve – január közepén még gyökeresen más állásponton volt. Az ekkor közzétett főtanácsnoki vélemény az EU-polgárokra vonatkozó személyes adatok messzemenő védelmét hirdette, akár a nemzetbiztonsági érdekek rovására is. Mindazonáltal a járvány elterjedésével azonos ütemben a tagállamok is egyre nyitottabbá váltak az okostechnológiában rejlő lehetőségek kiaknázására, amelynek mérföldköve lehet akár az is, hogy a Google elindíthatta ezt a szolgáltatást a kontinensen.

A lépés egy globális trendbe illeszkedik, a kérdés így már csak az, hogy az államok és a techcégek milyen ambíciókkal veszik fel a ritmust? Ahogy erről már írtunk, az ázsiai országok evidenciaként tekintenek az okostechnológia állami célokra való felhasználására. Az ezekben az országokban alkalmazott megoldásokra egyelőre szélsőségként tekinthetünk (Hongkongban a fertőzöttek karkötőt kapnak, amelyet a polgárok minden esetben kötelesek hordani, a kínai kormány a közösségi pontrendszerét gondolta tovább járványügyi szempontból, Izrael pedig egyenesen a titkosszolgálatot hatalmazta fel az adatgyűjtésre- és feldolgozásra), ugyanakkor a Google adatközlése megfelelő indikátora annak, hogy

az Európai Bizottság hozzáállása is a liberalizálás irányába hat.

Összesen 32 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés