A konzervatív Herzl?

2020. május 7. 17:07

Novák Attila
A cionizmus magyarországi születésű atyja semmiképpen nem volt „konzervatív”, ugyanakkor gondolkodásába mélyen beivódtak a 19. század végi franciaországi demokrácia visszásságai és egyfajta konzervatív attitűddel szemlélte a számára nem rokonszenves megnyilvánulásokat.

"Leo Strauss 1957 januárjában cikket, pontosabban a szerkesztőnek szánt levelet írt a National Review-ba, amelynek kiváltó oka egy pár hónappal korábbi («The Myth We Call „Abroad”» 1956. november 17.) anyag volt, amelyben a szerző, Guy Ponce de Leon éppen az Egyesült Államok szegregációs faji politikáját bírálta abból a szempontból, hogy rossz fényt vet az USA külföldi imázsára, és egyben dicsérte Amerikát, mert sokkal inkább harcol a faji szegregáció ellen, mint más országok. Izraelt pedig azért kritizálta, mert szerinte a zsidók – bár maguk is a faji szegregáció történelmi áldozatai voltak a modernitásban – „megalkották” a „világ első faji államát”. Strauss – akinek célja az volt, hogy Izraelt és a cionista hagyományt a konzervatív amerikaiak számára is elfogadhatóvá tegye –, amellett érvelt, (tehát ilyen szempontból apologetikus anyagot tett közzé), hogy Theodor Herzl, a politikai cionizmus pesti születésű és egyébként magyarul kiválóan tudó alapítója alapvetően konzervatív volt, hiszen a zsidók „erkölcsi gerince” (moral spine) veszélybe került, mivel az emancipáció nagy károkat okozott a számukra. Sok esetben elidegenítette a zsidóságot a saját hagyományától és semmi mást nem adott a számukra, csak a formális egyenlőséget. „A cionizmus pedig segített megakadályozni azt, hogy a tiszteletreméltó és ősi különbözőségek „progresszív módon” egyenlítődjenek ki, így ilyen szempontból konzervatív funkciót töltött be.”

Nyilvánvaló az, hogy Straussnak e véleménye – bár alapvetően egyet lehet érteni vele – nem „bontja ki” az igazság minden részletét, arról nem is beszélve, hogy jelentősen összekeveredik benne a Herzl gondolkodásáról alkotott vélemény, illetve az általa teremtett politikai mozgalom értékelése. Ugyanakkor, amikor Strauss arról beszél, hogy a politikai cionizmus célja az volt, hogy a „büszkeséget felélessze” a hagyományhoz való ragaszkodás által erre alkalmassá vált emberekben, akkor nem jár messze az igazságtól.

Ha közelebbről tekintjük, akkor a pesti születésű Herzl Tivadar, a politikai cionizmus alapító atyja igazából liberális volt, bal- és jobboldali „kilengésekkel”. Ugyanakkor konzervatív nézetei is voltak és – többféle ok miatt – erős fenntartásokkal szemlélte az izmosodó baloldalt, főleg annak Franciaországban megjelent képviselőit."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem tudjuk, Herzl meddig ment volna el.
Pl.: helyeselte volna Magyarország szétszabdalását, meggyalázását?
Annyira erős volt benne a cion eszme, hogy ennek mindent alárendelt, így, szerintem: igen.
Az sem érdekelte volna, ha Magyarországnak teljesen vége van.
Ennyit Herzlről.
Példája mutatja, mennyire veszélyes, emberellenes az eszme, ha korlátlan, ha túlterjeszkedik egyébként jogos igényein.

Válaszok:
kalotaszeg | 2020. május 11. 22:56

Herzl egy pesti zsidó parlamenti képviselőnek írt levelében megjósolta:
Bármennyire magyarkodnak ott Pesten zsidók, előbb-utóbb a sorsuk a megsemmisülés lesz.
Ő ezt tudta jóval már az első világháború előtt.
Innen a kipattanó kérdés.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés