Lázadási hullám Németországban a járvány nyomában

2020. május 11. 19:15

Joób Kristóf
Önjelölt pártok, bal- és jobboldali szélsőségesek, összeesküvés-hívők és a szabadságjogokat féltő liberálisok egyaránt megtalálhatók voltak a hétvégén Németországon végigsöprő tiltakozás-hullám résztvevői között. A megmozdulások egyik fő hangadója a Widerstand 2020 (Ellenállás 2020) nevű csoport volt, amely megkérdőjelezi a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések jogosultságát.

„Másként gondolkodni nem hiba, hanem szabadság!” hangzik az önmagára pártként tekintő Ellenállás 2020 csoport jelmondata. A csoport egyik alapítója egy fül-orr-gégész orvos, Bodo Schiffmann, aki szerint a média mesterséges pánikot kelt a koronavírus kapcsán, ami valójában nem is annyira veszélyes, mint azt sok szakember állítja.

A csoport tagjai szerint ezért a szövetségi kormánynak nem lenne joga „hatályon kívül helyezni” a német alaptörvényt, és emiatt elérkezett az idő a „politikai vezetés módszerei elleni lázadáshoz”. 

Jóllehet az Ellenállás 2020 pártnak tartja magát, ezt nem minden német jogász látja így. „Ahhoz, hogy egy csoportot pártnak tekinthessünk, egy minimális politikai program megléte is szükséges” – fogalmazott a ZDF-nek Sophie Schönberger pártjogász. Ez azonban jelenleg még csak „kidolgozás” alatt áll. Ezenfelül egy másik ellenvetés a csoportosulás pénzügyi hátterével kapcsolatos. Az Ellenállás 2020 egyelőre „névtelen adakozók” segítségével tartaná fenn magát, ami nehezen átlátható pártfinanszírozási szempontból. 

Az Ellenállás 2020-ra általában a jelenlegi politikai rendszer elleni tiltakozási mozgalomként tekintenek, amelynek jó ürügyet szolgáltattak a koronavírus járvány miatt Németországban bevezetett korlátozó intézkedések. Amit sok megfigyelő újszerűnek tart a mozgalomban, az az, hogy képes különböző politikai háttérrel rendelkező embereket egybegyűjteni. Az egyetlen összetartó kapocs a „nagy összeesküvés meglétébe” vetett hit. Eszerint

a vírus elleni küzdelem kapcsán bevezetett korlátozó intézkedések valójában csak a figyelem elterelésére szolgálnak, miközben a háttérben a lakosság szolgasorba döntését készítik elő.

Német oltásellenes csoportok például úgy vélik, hogy a járvány jelentőségét azért túlozzák ennyire el, mert ennek segítségével vezetik majd be az oltások kötelezővé tételét, ami szintén az alapjogok kiüresítését jelentené.  

„Mindenhol azt látjuk, hogy nincs már valós ellenőrzés. Az alkotmánybíróságok saját jogaink ellen szóló döntéseket hoznak, a politikusok önkényes döntéseket hoznak, miközben a lakosság félelem és gyűlölet között ingadozik” – olvasható a csoport honlapján.

A német mainstream média persze szinte reflexszerűen igyekszik a szélsőjobboldali táborba sorolni a csoport érvkészletét.

A Deutschlandfunk biztonságpolitikai szakírója, Marcus Pindur szerint például teljesen tipikus szélsőjobboldali argumentáció, amikor a rendszer egészét minősítik hibásnak, illetve a pénzéhes elitet vádolják a demokrácia és a jog kiüresítésével. Nem teljesen világos, hogy az ilyen érvek mennyiben jobboldal-specifikusak, lévén a baloldali mozgalmak lényegesen hosszabb történelmi előzményekkel bírnak a demokrácia féltésében, illetve a gonosz plutokraták ostorozásában, akiknek uralmát akár erőszak árán is meg kell dönteni. Ez egy par excellence baloldali toposz, bár lehet, hogy a náci múlt feldolgozásának bűvöletében élő német átlagértelmiség számára már egy ilyen megállapítás is tabunak számít. Ráadásul ez annak a korábbi megállapításnak is ellentmondani látszik, hogy különböző politikai háttérrel rendelkező személyeket képes egybegyűjteni a mozgalom. 

Ezt mutatja, hogy a főleg a szociális médián keresztül szervezett tüntetések összetétele igen vegyes volt. Bár jelentős volt a szélsőjobboldali szervezetek részaránya, mellettük nagyobb számban vettek részt szélsőbaloldali aktivisták, összeesküvés elméletben hívők, de jelen voltak a demokrácia és szabadságjogok aránytalan korlátozása ellen tüntető liberálisok is.

Berlinben, az Alexanderplatzon mintegy 1200 ember gyűlt össze, miközben a jelenlegi szabályozás szerint legfeljebb 50 fős demonstráció engedélyezett. A résztvevők egy része agresszívan lépett fel a rendőri intézkedésekkel szemben, 86 személyt őrizetbe vettek. A Bundestag épülete előtt a rendőrség szintén 45 személyt vett őrizetbe, amiért a demonstrálók nem tartották be a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendelkezéseket. Münchenben a rendőrség adatai szerint a bejelentett 80 fő helyett mintegy 3000 tüntető gyűlt össze a centrumban lévő Marienplatzon.  A rendőrség ugyan felszólította a tömeget a tér elhagyására, de a tömeg nem reagált, végül a rendőrség mégsem kezdett erőszakos oszlatásba. Stuttgartban több mint tízezren gyűltek össze a város több központi helyszínén. Majna-Frankfurtban pedig több mint 500 fő tüntetett bejelentés nélkül, akik a rendszabályok elleni transzparensekkel vonultak fel a városközpontban. 

A német politikusok szinte egyöntetűen a szélsőséges eszmék erősödése, illetve az összeesküvés-elméletek szélesebb körű elterjedése miatti aggodalmuknak adtak hangot a fejlemények kapcsán. A tiltakozó tömegek heterogén jellege a jelek szerint az ő mélyen gyökerező prekoncepcióikat sem ingatta meg. 
 

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Anarchisták voltak/vannak/lesznek...

Nem érdemes túlértékelni, peremjelenség.
Az a néhány karanténkárosult egyáltalán nem számít.

Sokkal nagyobb baj készül az Euró-krízis miatt.
A németek 20 év után visszahőköltek, nem fogják kifizetni az öszes tagállam adósságát. Miután az alkotmánybíróságuk felülírta az EU-jogot, von der Leyen támad rájuk az EU nevében. Ez viszont a koalíciót fogja szétvetni és Merkel pártját belülről bomlasztani. Ami azután jön, veszedelmesebb lesz mint a vírus.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés