​​​​​​​Könyvajánló: hibás importcikk a liberalizmus

2020. május 12. 21:46
Ivan Krastev és Stephen Holmes könyve magyarázatot ad arra, hogy a liberalizmus miért tűnik testidegennek Közép-Kelet-Európában még 30 évvel a szocializmus bukását követően is.

Tavaly augusztusban közöltünk könyvajánlót az A History of Modern Political Thought in East Central Europe című könyv megjelenése apropóján. Ebben a szerzők egyik egyik legfőbb állítása, hogy Kelet-Közép-Európában sosem volt jellemző a nyugati minták változatlan átvétele, s hogy a Nyugat sokkal inkább referenciapontként szolgált; magyarán a térség országai a Nyugatról érkező eszméket csak kritikai átértelmező folyamat után emelték át saját politikai gondolkodásukba.

Stephen Holmes, Ivan Krastev: The Light That Failed: Why the West Is Losing the Fight for Democracy. Pegasus Books. 2020. január 07.

Stephen Holmes író, jogász. Ivan Krastev politológus, a szófiai Centre for Liberal Strategies elnöke.

Krastev és Holmes The Light that Failed című könyvének egyik szándékon túli eredménye az, hogy bebizonyítja, hogy az előző gondolatmenet téves. A szerzők ugyanis épp azt igyekeznek alátámasztani, hogy

a liberalizmus az évek során fokozatosan a régió „bukott istenévé” vált. 

Ennek pedig a legfőbb oka az volt, hogy a Közép-Kelet-Európa-szerte különösebb erőszak nélkül lezajló rendszerváltás-hullám ellehetetlenítette a politikateremtés természetes folyamatát, és egy, a működő liberalizmusra csak nyomokban emlékeztető, egyszersmind a regionális jellegzetességet nélkülöző ideológiai és politikai rendszert eredményezett.

A rendszerváltók szeme előtt ugyanis mindvégig a liberális demokrácia maradéktalan „importálása” lebegett, más alternatív koncepció ezért a kezdetektől fogva (egészen 2010-ig) szóba sem jöhetett. Azt a szerzők sem tagadják, hogy a társadalom többsége által abnormálisnak minősített rendszerből a normalitásba való áttérés minden rendszerváltás forgatókönyvi jellegzetessége. A rendszerváltók mulasztása sokkal inkább abban áll, hogy elmulasztották kritikával illetni azt a rendszert, amelyet az elkövetkező évtizedekre – hovatovább évszázadokra – a társadalom alapvető szervezőelvének szántak.

A közép-kelet-európai rendszerváltók számára a rendszerváltás egyetlen forgatókönyve csakis a nyugati politikai, alkotmányos és közjogi struktúra „transzplantációja” lehetett. Ennek megfelelően a szerzők szerint a közép-kelet-európai politikai evolúció kötött táncrend szerint zajlott: sem az európai uniós csatlakozás, sem a NATO-csatlakozás, de még általánosságban az új köztársaságok politikai és alkotmányos jövőjét illetően sem bontakozott ki érdemi vita a régióban.

Emiatt Közép-Kelet-Európa társadalmai egyre nagyobb fokú zaklatottságot éltek át, hiszen egyfelől a liberalizmusnak sem politikai sem pedig ideológiai szempontból nem volt – és nem is lehetett – alternatívája, másfelől azonban az emberek gyarapodása is egyfajta „üvegplafon” alá került: a tulajdon liberális szemléletű újraelosztása az átlag állampolgár szeme előtt zajlott, mégsem vehetett részt benne.

A szerzők szerint

a 2008-as válság végül felszínre hozta azokat a rendszerhibákat, amelyeket annak idején a rendszerváltók elmulasztottak figyelembe venni;

a 2008-as válságot ugyanis a liberalizmus idézte elő, megoldást kínálni azonban már nem volt képes. Nem csoda – állítják a szerzők – hogy 2010 azokat a politikai erőket hozta helyzetbe, amelyek immár ideológián kívüli alternatívával voltak készek előállni.

 

Dobozi Gergely írása.

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

l. hozzászólásomat 'Marslakószemmel: Európa, liberalizmus és Magyarország' Mandiner cikkhez.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés