A húszak „zsarnoksága” fenyeget a Facebooknál?

2020. május 16. 15:09
Egy húsz fős felügyeleti testület létrehozásáról döntött a Facebook május elején, ami a közösségi platform tartalomkontrolljának legfelsőbb bíróságaként fog működni. Számos kritika érte a testület összetételét, például világnézeti elfogultság szempontjából, de felmerül az a kérdés is, hogy egyáltalán milyen jogon próbálhatná meghatározni a véleményszabadság mércéjét.

Veszélyekkel jár a közösségi platformok használata

Az elmúlt évtizedben gyökeresen megváltoztak a közéleti viták lefolytatásának fórumai, illetve átalakultak a hírfogyasztási szokások: az emberek egy jelentős része a közösségi platformokon keresztül tájékozódik, illetve itt folytatja le a körülötte zajló eseményekkel kapcsolatos eszmecseréket és vitákat. Ugyan e platformok, köztük a Facebook domináns térhódítása az információhoz való hozzáférést segíti elő és teszi egyszerűbbé, ugyanakkor súlyos veszélyeket is rejt magában.

Régóta hangoztatott veszély, hogy

a cég egyrészt a személyes adatokhoz való egyre szélesebb körű hozzáférése miatt, másrészt a közéleti viták lefolytatásának fórumaként fontos hatalomra tett szert:

egyrészt, algoritmusokkal képes befolyásolni a felhasználók fogyasztási és kereskedelmi döntéseit, másrészt a hírfolyamok személyre szabásával, és tartalmak moderálásával a politikai véleményformálását.

Sorra követték egymást a botrányok

Az elmúlt években a Facebook támadások kereszttüzébe került: sorra követték egymást a különböző adatvédelmi és lehallgatási botrányok, illetve a vállalat által gyakorolt tartalomkontroll legitimitásának megkérdőjelezése is folyamatosan terítéken van. A moderációs gyakorlat kapcsán

számos olyan bírálat érte a platformot, hogy önkényesen határozza meg, milyen tartalmak és hírforrások szerepelhetnek az oldalon,

amellyel jelentős politikai beavatkozást hajt végre, hiszen befolyásolja a felhasználók gondolkodásmódját.

Mark Zuckerberg, a vállalat feje lépéskényszerbe került: vagy maga próbál intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a platformba vetett bizalmat visszaállítsa, vagy hosszú távon az államok oldaláról is egyre szigorúbb fellépést várhat.

Túl nagy dilemmát okoznak egyes tartalmak

Zuckerberg ezért 2018-ban lengette be először, hogy egy felügyeleti testületet hoznak létre, aminek a feladta a Facebook bizonyos döntéseinek felülvizsgálata lesz.

A Facebook alapítója szerint általános probléma, hogy a kreativitásnak, valamint a fontos véleményeknek és eszmecseréknek helyt adó közösségi oldalak egyúttal „veszélyes tartalmak” propagálására is felhasználhatók, illetve rengeteg a hamis vagy félrevezető információ terjed ezeken a fórumokon. Ő maga is bevallotta ugyanakkor, hogy

sok esetben túl nagy dilemmát okoz a vállalat számára, hogy a véleményszabadság területét is érintő politikai, jogi, kulturális tartalmakat illetően kell döntéseket hoznia,

ugyanis a határok sokszor elmosódnak.

Úgy érvelt, hogy az ilyen döntéseket nem a Facebook alkalmazottainak vagy vezetőinek, hanem egy megfelelő szakértelemmel rendelkező bizottságnak kellene meghoznia, vagy legalábbis a már meghozott döntéseket kellene felülvizsgálnia.

Új testület fogja hozni a végső döntéseket

Végül idén május 6-án, közel két év után tették közzé az új, felügyeletet ellátó testület működésének lényegi elemeit, tagjainak nevét, és a testület felállításának részletes indokait. A működést tekintve

a testület egyfajta „legfelsőbb bíróság” lesz, amely a Facebook intézményrendszerén kívül áll,

és amely irányába a Facebook felhasználók felterjeszthetik fellebbezéseiket a „legfontosabb és legnagyobb kihívásokat” jelentő tartalmak kapcsán.

A döntéseket a szakértők hozzák meg, és végleges hatállyal bírnak majd. A Felügyelő Testület (Oversight Board) működésének egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság lesz, ami alapján a döntéseit és annak indokolását nyilvánosságra kell hoznia. A működési szabályzatból azonban az is kiderül, hogy a vizsgált tartalmak köre nem korlátlan, hiszen számos lényeges tartalmat nem vizsgálhat felül a testület. Ilyen például a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jelentések, vagy a jogi kötelezettségek területe.

A testület összesen 20 tagból fog állni, vannak közöttük korábbi neves bírák, non-profit területen tevékenykedő vezetők, tudósok, újságírók, valamint egykori miniszterelnök is. Zuckerberg hangsúlyozta, hogy a tagok kiválasztásánál a földrajzi szempontok is szerepet játszottak.

Az összetételt az elmúlt napokban sok kritika érte, hiszen sokak szerint világnézetileg nem kiegyensúlyozott testület fog létrejönni, illetve egyes tagok megkérdőjelezhető múlttal rendelkeznek. Magyar tagja is lesz egyébként a testületnek: Sajó András magyar jogtudós.

Sajó a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt 2008-tól, korábban Göncz Árpád mellett is dolgozott jogi tanácsadóként, illetve a Közép-Európai Egyetem jogi karának felállításában is részt vett

a ’90-es évek elején.

Mások szerint a testület létrehozása a személyi összetétel konkrét problémáin túl legitimációs kérdéseket is felvet. Felmerül a kérdés, hogy a globális színtéren elsöprő erővel jelenlévő Facebook, amely világszinten a vélemények és információk áramlásának legfontosabb fórumává nőtte ki magát, milyen legitimációval rendelkezik arra, hogy a közéleti véleményformálás kereteit és tartalmát - akár az egyes országok szokásaitól és standardjaitól eltérően - meghatározza.

Egyes vélemények szerint tehát túl nagy hatalom kerülhet egy olyan testület kezébe, amely nem rendelkezik megfelelő legitimációval a feladatkörébe tartozó döntések meghozatalára. Ráadásul, az is kétséges, hogy mennyiben fognak a testület tagjai olyan döntéseket is bevállalni, amelyek egyébként sértik a vállalat üzleti érdekeit.

Újfajta cenzúra?

Kétségtelen, hogy a tartalmak feletti döntés meghozatalával tulajdonképpen különböző alapjogok közötti mérlegelést kell elvégeznie a hatáskörrel rendelkező szervnek, amely hagyományosan (alkotmány)bírói feladat és körültekintő eljárást igényel. Arról kell döntenie például, hogy egy adott tartalom mennyiben tekinthető a véleményszabadság olyan kifejeződésének, amely nem sérti aránytalan módon valamely személy vagy közösség méltóságát.

Sok esetben vékony jégen táncol ilyenkor a döntéshozó:

egy-egy rossz döntés által a véleményszabadság, illetve véleménypluralizmus súlyos korlátozására is sor kerülhet.

Az ilyen tevékenység, különösképpen egy globális szinten ilyen mértékben jelen lévő platform esetében, óriási felelősséggel jár, és könnyen egy újfajta cenzúra kialakulásához vezethet, amelyre ugyanakkor az állami szereplőknek jelenleg nincs vagy igen csekély a ráhatása.

Az amerikai bíróságok vonakodnak az újszerű megközelítéstől, az EU szigorúbb

Az amerikai bíróságok, köztük az Amerikai Legfelsőbb Bíróság, ugyanakkor következetesek abban, hogy az alkotmány rendelkezéseire a kormányzattal szemben lehet hivatkozni, a magántársaságokat szerkesztési szabadság és autonómia illeti meg. Önmagában az, hogy valamely vállalat fórumot biztosít a vélemények áramlásához, nem jelenti azt, hogy állami funkciót lát el, így az állammal szembeni elvárások vele szemben nem érvényesülnek.

A Facebook tartalomkontrolljával szemben tehát az amerikai alkotmányos megítélés jelenlegi állása szerint nem lehet az alkotmányból fakadó jogokra hivatkozni,

hiszen az aránytalan beavatkozást jelentene a vállalatok autonómiájába és tartalomalakítási szabadságába. E szemlélet ugyanakkor a technológiai óriások keretek közé szorításának gátját jelenti, és nagy hatalmat enged át e vállalatok számára.

Az Európai Unió hagyományosan szigorúbban közelíti meg a kérdést, és olyan irányú, internetes oldalakra vonatkozó szabályokat próbál bevezetni, amelyek lehetővé teszik akár a kontinensen kívüli székhellyel rendelkező vállalatok megzabolázását is.

A szabályozás ugyanakkor pont a joghatósági kérdések miatt nehézkes, hiszen az egyes országok főszabály szerint csak olyan vállalati egységek vonatkozásában alkothatnak hatékony szabályokat, amely a saját országukhoz tartoznak, a határokon átívelő online platformok esetében ez ugyanakkor nem kielégítő lehetőség.

Az Európai Unió Bírósága 2019 végén például az uniós szabályok alapján olyan döntést hozott, amely a vonatkozó nemzetközi keretek között fontos eszközt ad a tagállami bíróságok kezébe: a valamely tagállam bírósága által jogsértőnek ítélt tartalmakat az ítélet szerint akár globális szinten is törölnie kell a Facebooknak és a hozzá hasonló internetes szolgáltatóknak. Annak eldöntését, hogy mely tartalmak eltávolítására lehet kötelezni a nagy internetes szolgáltatókat, az uniós bíróság a tagállami szintű bíróságokra bízza, ezáltal a tartalmi kontrollt a tagállamok kezébe adja vissza.  

Zuckerberg ezt a döntést akkor „veszélyesnek” nevezte, hiszen szerinte egyik állam sem kényszerítheti rá a másikra a szólásszabadsággal kapcsolatos nézeteit, ugyanakkor úgy tűnik, Zuckerberg szerint ugyanezt ezt egy 20 tagú testület könnyű szerrel megteheti.

Németh Olívia írása

 

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akié a föld, azé a vallás.

Rettegés tombol az otschild, ottmann, oldberg, warz, oros lopott nevűek berkeiben.
Érzik, hogy vége, ami persze lehet akár 15-25 év is, és még senki nem tudja, miként.
Jobb is, hogy nem tudjuk.
Mert ki fogják provokálni, mint 1789 óta sokadszor, bíznak a pénzükben...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés