A fejkendő problémáján keresztül ütköztették világnézeteiket a német pártok

2020. június 3. 18:01
A muszlim gyermekek fejkendő-viselésének betiltására tett javaslatot pár napja a német AfD párt. Noha a problémafelvetés valós, a kérdés körül kirobbant vitát a parlamenti pártok általános világnézeti összecsapássá duzzasztották.

A Bundestag pénteken tárgyalta az AfD indítványát a muszlim gyermekek fejkendő-viselésének betiltására vonatkozóan. Ahogy ez az indítvány kapcsán burjánzó kommunikációból kitűnik, az AfD javaslata egyúttal alkalom arra, hogy a pártok általánosságban ütköztessék politikai világnézeteiket. 

A kritikusai szerint jobboldali populista-euroszkeptikus párt indítványa eredetileg a fejkendők óvodai és iskolai viselésének korlátozására irányult, s az AfD ennek alapjogi szempontú megvalósíthatósága kapcsán kérte a szövetségi kormány állásfoglalását. A német párt azt is felvetette, hogy esetleg miniszteri szintű konferencia keretében kellene tárgyalni a fejkendő, mint „politikai-világnézeti jelkép” viselésének tiltását, a diskurzusba az érintett muszlim vallási szervezeteket is bevonva.

Az AfD részéről Mariana Iris Harder-Kühnel nyilatkozott. A politikus kifejtette, hogy a német kultúra egyre kevésbé ismerhető fel az utcákon, amelynek az egyik legfőbb oka, hogy az elmúlt időszakban párhuzamos társadalmak, ezzel együtt pedig káosz alakult ki a társadalomban. Harder-Kühnel hozzátette, hogy mindez a politikai iszlám malmára hajtja a vizet. 

Az AfD politikusa szerint ugyanis a fejkendő viselése az óvodákban és iskolákban aligha a gyermekek önszántából történik, továbbá, hogy a ruhadarab leginkább egy kényszerzubbony fegyelmező erejével hat a fiatalok számára. Mariana Iris Harder-Kühnel szerint éppen ezért a kendő viselésének kulturális előírása a gyermekek jogaival való visszaélés egyik formájának is tekinthető. Annál is inkább, mert a muszlim vallás a teológusok szerint nem írja elő a gyerekek számára a fejkendő viseletét – állítja a politikus.

Az AfD tehát meglehetősen sarkosan fogalmazott a kendő kapcsán, s a várt hatás a politikai ellenfelek részéről sem maradt el. A kormánykoalíció (CDU/CSU) részéről Nina Warken szerint az AfD indítványának egyetlen célja a figyelemfelkeltés volt, tekintettel arra, hogy a témát (vagyis a gyermekek kendőviselését) illetően már több szakértő is állást foglalt. Warken egyébként személy szerint elítéli a fejkendő viseletét az óvodás és alsó tagozatos lányok esetében, azonban a politikus szerint a tiltás csak a legvégső eszköz lehet a palettán, s hogy ezt megelőzően minden egyéb intézkedési lehetőséget ki kell meríteni a korlátozás körében. Warken szerint ilyen lehetőség lehet például a szülők felvilágosítása és győzködése.

Christoph de Vries noha kritizálta ugyan az AfD-t és a párt indítványát, a CDU képviselője mégis megjegyezte, hogy választókörzetében tudomása van arról, hogy gúny és hátrányos megbélyegzés tárgyát képezik azok a muszlim kislányok, akik nem hordanak kendőt. De Vries szerint éppen ezért a témát komolyan kell venni.

A német Szabaddemokrata Párt (FDP) nevében Benjamin Strasser szólalt meg. A politikus szerint a problémakör meglehetősen összetett, a tiltás pedig nehezen hajtható végre. Strasser felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a fejkendő betiltása minden vallási jelkép (pl. kipa vagy kereszt) tiltását is eredményezné, amit a maga részéről nem tart kívánatosnak. Az FDP éppen ezért az AfD indítványát elutasítja és a muszlim közösségekkel való párbeszédet szorgalmazza.

A szociáldemokraták (SPD) részéről Prof. Dr. Lars Castelucci szólalt meg, aki szerint az AfD a javaslattal megosztottságot generál, uszít. Castelucci szerint ugyanis kívülről nem lehet megítélni, hogy ki mit tart vallásgyakorlásnak (noha azt megjegyzi, hogy a fejkendő viselésére irányuló kötelezettség nem következik a Koránból). Helge Lindh (szintén SPD) az AfD nőellenességét emeli ki, s arra figyelmeztetett, hogy a fejkendő viselésének kérdése kapcsán nincs egységes álláspont a pártokon belül sem. 

A Linke (Baloldali Párt) is a társadalmi párbeszédet szorgalmazza a tiltás helyett. A párt nevében Gökay Akbulut szerint a tiltás megoldhatatlan konfliktusokba taszítaná a muszlim kislányokat; Akbulut emellett arra is figyelmeztetett, hogy alapjogok ütköznek a tiltás esetén. Hasonló következtetésre jutott a német Zöld párt is, kiegészítve az előbbieket azzal, hogy szerintük nem az állam feladata, hogy vallási ruházati előírásokról döntsön.
 

Dobozi Gergely írása.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés