Könyvajánló: „Ahol magyarok élnek, az mind az én világom kiterjesztése”

2020. június 4. 17:13
Jankovics Marcell Trianon című könyve magas színvonalon informál és szórakoztat azáltal, hogy Trianont formabontó, mégis közérthető módon mutatja be; könyvét a keserédes humor, a hazaszeretet és a patriotisztikus történetmesélés hatja át.

A mű több mint 250 oldalon, képeken keresztül ábrázolja a magyar történelem talán legszégyenteljesebb eseménysorozatát, téve ezt úgy, hogy mindeközben a közérthetőség nem megy a történelemhűség rovására (a könyv 1:10 arányban szöveg és képek összessége).
 
A Trianon javarészt szépen megrajzolt, humoros karikatúrákból áll, mellette velős közléseket tartalmazó, tőmondatokból álló bemutatószövegekkel. Bátran operál a vizuális humorral, amely azonban soha nem hat a közösen megélt nemzeti gyász rovására. Sőt,

a humor és a dráma egyvelege miatt a békediktátum kapcsán felmerülő kudarcélmény és a nemzetközi közösségből való kiábrándultság még jobban kiütközik.
Jankovics Marcell: Trianon. Méry Ratio. 2019.

Az összetett történelmi hátteret a könyv még a rövid törzsszöveg ellenére is kellő részletességgel mutatja be: a mű külön figyelmet szentel ugyan Romániának, még többet azonban a Romániát hátulról erősítő nemzetközi érdekszférának.

Forrás: Jankovics Marcell

Jankovics könyvét a keserédes humor, a hazaszeretet és a patriotisztikus történetmesélés hatja át. Külön szót érdemel a rajzok minősége, amelyek kifejezőképessége alátámasztja mindazon díjak és elismerések helyénvalóságát, amelyet életművével a szerző kiérdemelt; a könyvet lapozgatva

az a benyomása támadhat az olvasónak, mintha egy magas színvonalú történelmi képregényt olvasna.

A képeket nézegetve, azok mozgalmassága és a vizuális humor miatt akár a Monty Python-képi világa vagy például Wes Anderson amerikai filmrendező munkássága is eszünkbe juthat. Csak egy példa: a Sopron hovatartozásához vezető népszavazás eredményét is szellemesen ábrázolja. Az ikonikus tűztorony egyik kezével mintha elhessegetné az osztrák sast, miközben másik kezével a magyar címert ejti a szavazóurnába; a képhez – a történelmi magyarázat mellett – a „Hess madár!” szöveg tartozik.

Forrás: Jankovics Marcell

A történetvezetés világos koncepció mentén valósul meg. Az előzmények, okok felsorolása adja a könyv kétharmadát; mind a Jankovics értelmezésében egykorú, mind pedig a történelmi okok bemutatása háromnegyed-egyoldalas képeken keresztül történik. Egykorú okoknak számít például a magyar uralkodóosztály szűklátókörűsége, a vesztett háború, vagy a szomszéd országok mohósága. 

A történelmi okok között szerepel az etnikai összetétel, a nemzetiségek anyaországainak önállósulása, a magyar elit és a kormányok felelőssége (például a gyakorlatban rosszul működő nemzetiségi politika), a nemzeti önrendelkezés vágya, valamint az ezzel ellentétben hatást kifejtő pánszlávizmus. Szintén ebben a sorban említhető az 1848-as forradalom és szabadságharc, a csehek jogos sértettsége (amiért a Monarchia nem tágította trializmussá a dualizmust). Történelmi oknak tekinthető Robert Seton-Watson tevékenysége is (a brit publicista a sajtón keresztül utáltatta meg Magyarországot a nyugati világgal, ezért sokan a történelmi Magyarország sírásójának is nevezik), valamint egész egyszerűen az, hogy a világháborúban a vesztes oldalon álltunk. 

Ahány ok, annyi rajz, a mű a bővebb fejtegetést azonban az olvasóra és arra a többezer oldalas irodalomra bízza, amely az elmúlt 100 évben Trianon kapcsán született, s amely az eljövendőben születni fog.

Forrás: Jankovics Marcell

Összegezve a fentieket, a könyvről általánosságban elmondható, hogy szórakoztatva informálja az olvasót Trianonról, korra, politikai hovatartozásra és tájékozottságra tekintet nélkül.

A műben feltüntetett rajzok virtuálisan is megtekinthetők 2020. június 04-étől, s a kiállítás – ha a járványügyi intézkedések megengedik – július 26-ig lesz látogatható a Pesti Vigadó VI. szinti kiállítótermében – áll a Magyar Művészeti Akadémia közleményében.

Jankovics Marcell (Budapest, 1941) filmrendező, grafikus, művelődéstörténész, tanár. Több száz filmet rendezett, ebből négy egészestés animáció fűződik a nevéhez (a János vitéz, a Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról és az Ember tragédiája). Sisyphus című rövidfilmje Oscar-jelölést, a Küzdők pedig Arany Pálma díjat kapott. Készített képregényeket, rajzfilmplakátokat. Tervez emblémákat, illusztrációkat mesekönyvekhez, szépirodalmi könyvekhez és saját könyveihez. Fontosabb kitüntetései közé tartozik a Balázs Béla-díj (1974), a Kossuth-díj (1978), a Príma primissima díj (2007) és a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2013).

Forrás: Jankovics Marcell

Dobozi Gergely írása.

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés