Kormányközibb lett az Európai Unió

2020. június 10. 16:58

Navracsics Tibor
Miközben mindenki a koronavírus-járvány következményeinek kezelésére figyel, az Európai Unió – nem utolsósorban szintén a járványnak köszönhetően – érezhetően elmozdult a kormányköziség irányába. A kérdés csak az, hogy átmeneti jelenségről vagy egy új korszak kezdetéről van szó.

"Az idestova hetven éve gyűrűző vita az európai integráció menetéről mindeddig eldönthetetlennek tűnt, és nem is valószínű, hogy az elkövetkező hetekben fogunk tudni eredményt hirdetni. Az egyik tábor meggyőződése szerint az európai integráció valójában egy államépítési folyamat, amelynek végét egy európai föderáció létrejötte jelenti. Egyúttal ez az elsőszámú eredménye is, azaz, amennyiben akadályok emelkednek útjába, ez elsősorban éppen annak köszönhető, hogy még nem jött létre az Európai Egyesült Államok.

A vitában vehemensen érvelő másik álláspont szerint viszont éppen ellenkezőleg. Az európai integrációnak éppenséggel a halálát jelentené, ha egy nemzetek feletti államépítési folyamatba torkollna. A cél a gazdasági működés optimumának megtalálása, hogy az európai gazdaságok versenyképesek maradhassanak kihívóikkal szemben a világgazdasági versenyben. A kontinens államainak együttműködése olyan mértékben és mélységben képzelhető csak el, amely ezt a versenyképességet segíti. Az ezen a körön túli mindenfajta integráció haszontalan, sőt, káros.

A két végpont között persze árnyalatok sokasága létezik. Hiszen az európai integráció hétköznapjait és alakulását valóban csak árnyalatokkal, apró mozgások bemutatásával lehet leírni. Mégis, akik az árnyalatokban hisznek, mérceként jobbára ők is a két végpontot használják annak meghatározására, hogy milyen irányba halad a vállalkozás.

A folyamat leírásának vannak eminens pillanatai. Ilyen lehet egy új szerződés elfogadása vagy a nagyobb szerződésmódosítások. A római szerződés, a maastrichti szerződés vagy éppen a lisszaboni szerződés elfogadása például olyan kiemelt pillanata az európai integrációnak, amikor minden tábor híve árgus szemekkel figyel minden egyes intézményi változást, vagy az intézményi változások tényleges következményeit. Hasonlóképpen egy-egy nagyobb hatású dokumentum, mint például az Alapjogi Charta, vagy éppen a schengeni megállapodás is elemzők tömegeinek érdeklődését váltja ki.

Előfordulhat azonban, hogy olyan finom mozgások jelzik a változást, amelyek nem uniós nagy pillanatokhoz, hanem valamely külső eseményhez köthetők. Ilyen volt például az iraki háború, amely egyetlen pillanat alatt mutatta meg, hogy az Európai Unió külpolitikai értelemben nem létezik egységként, hanem helyette a tagállami stratégiák jelennek meg. Ilyen külső eseményként értékelhető a COVID–19 terjedése által okozott európai válság is.

A koronavírus-járvány nyilvánvalóan nem alapvetően alakította át sem az európai integráció menetét, sem pedig az Európai Unió működését. Mégis, azt mondhatjuk, hogy a járvány a tagállamokra és az uniós intézményekre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival a kormányközi működés felé terelte az együttműködést."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés